Federico García Lorca: Góngorai szonett, melyben a költő galambot küld szerelmének
Fotó: Pixabay
Federico García Lorca: Góngorai szonett, melyben a költő galambot küld szerelmének

Hozzád eresztem a Turia partjáról
e fiókát, szeme méz, fehér a tolla,
szerelme tüzét hellén babér fojtja
halk égésre, ímhol: e fényben állok.

Nyaka omlós, nyitott erénye jámbor;
akár a dér, a gyöngy, a köd, borzongva
kandi sár habjai fölé rajzolja
mindazt, amit nem láthatok a szádból.

Csak bátran, cirógasd meg fehérségét,
s meglátod, milyen behavazott dallam
terül szét pompás arcodon pihénként.

Szívemnek így megy egyre éjjel, nappal,
a szerelem sötét börtöne mélyén
hogy nem láthat, elsírja, sírogatja.

*

A vers eredeti címe: Soneto gongorino en que el poeta manda a su amor una paloma

(A sötét szerelem szonettjei című ciklusból. A fordító előszava itt olvasható.)

A vers szerzőjéről
Federico García Lorca (1898 - 1936)

Spanyol költő, drámaíró, író. A spanyol '27-es generáció tagja.

A fordítóról
Szolcsányi Ákos (1984)

Költő, bölcsész, műfordító. Legutóbbi kötete: Dávid családjai (Kalligram, 2023)

Kapcsolódó
Federico García Lorca / Trent Reznor
2024.06.10.
Federico García Lorca: A levél szonettje
Federico García Lorca: Az édes panasz szonettje
Federico García Lorca: Álmatlan szerelem éjszakája
Federico García Lorca: A költő igazat mond
Federico García Lorca: A rózsakoszorúról
Federico García Lorca: A költő Cuencáról, az elvarázsolt városról kérdezi szerelmét
Federico García Lorca: A hűtlen feleség
Federico García Lorca: Preciosa és a levegő