Puskin és a puskapor szaga
Fotó: George Serras / National Museum of Australia
Puskin és a puskapor szaga

Azt sokan tudják, hogy Puskin szenvedélyesen vonzódott a párbajokhoz, de vajon mi köze van Kisinyovhoz és a görög szabadságharc vezéréhez? Puskin és a háború összefüggései állandó szerzőnktől, Soproni Andrástól.

Puskin soha nem szolgált katonaként, de maga a katonásdi, a háború mindig érdekelte. Mellesleg a család – tizennegyedik század óta ismert – neve az ágyú jelentésű пушка szóból származik, és a dinasztiaalapító Grigorijnak minden bizonnyal köze volt a korabeli tüzérséghez. Alekszandr Szergejevics életének kiemelkedő élménye volt a Napóleon ellen vívott 1812-es honvédő háború – ekkor tizenhárom éves volt –, mikor a csapatok éppen a líceum közelében vonultak el a hadszíntérre: a növendékek körében hallatlan patrióta lelkesedés uralkodott, az idősebb társak közül sokan részt vettek a harcokban, és többen hősi halált haltak. Mindezt később számos alkalommal megírta. Napóleon tehát a nagy ellenség volt a szemében, ám a kor szellemének, a romantika hőskultuszának megfelelően számos helyen a gyűlölt ellenségben is hajlandó volt elismerni egyfajta nagyságot.

A fegyverforgatást – ugyancsak a kor szellemének megfelelően – a férfiasság fő attribútumának tekintette, a líceumi (iskolás!) évek alatt barátaival előszeretettel mulattak a cári testőrség ifjainak társaságában, és bár soha nem látott háborút, puskaport mégis szagolt: több mint harminc (részben elsikált) párbaja ismert, és párbajban is halt meg. Ehhez azt is érdemes tudni, hogy a nemesség II. Katalin idején – tehát nagyjából egy nemzedékkel Puskin előtt – kapott mentességet a testi fenyítés alól, és ettől fogva különösen érzékennyé vált a becsületére, ami a párbajozás járványszerű terjedését vonta maga után.

A délelőtt közölt Háború című vers a költő első, 1820–1824 közötti (Szibériához képest tulajdonképpen enyhe) déli száműzetése idején született, melynek során megfordult Kisinyovban, a Kaukázus gyógyfürdőiben és Odesszában. Itt történt, egyebek között, hogy beleszeretett főnöke, Voroncov gróf – a férjnél harminc évvel fiatalabb – feleségébe, aki több költeményre is ihlette.

Kisinyovban ismerkedett össze a törökellenes görög szabadságharc ellentmondásos egyéniségű, a szerepre nem nagyon alkalmas vezérével, aki addigra Alekszandr Konsztantyinovics Ipszilanti néven a tábornoki rangig vitte a cári hadseregben. Az alig több mint húszéves Puskint elfogta az ifjonti lelkesedés, és ő is csatlakozni akart a tábornok által vezetett hadjárathoz, ami egyfajta szabadulás lett volna a száműzetésből. Szerencsére különböző körülmények – így a grófné iránti szerelem – hatására letett erről a kalandról, így elkerülte a magyar költőtárs és névrokon sorsát: a görögök ugyanis megsemmisítő vereséget szenvedtek, és meglett volna az esélye, hogy Puskin is a harctéren végezze. Így azonban kapott a sorstól még másfél évtizedet, mielőtt a végzetes golyó kioltotta az életét.

Az esszé szerzőjéről
Soproni András (1942)

Műfordító. Oroszból és angolból fordít, főleg prózát. Joszif Brodszkij Karácsonyi versek (2021) és Puskin Szabadság árva magvetője (2022) című kötete után most Lermontov költészetének átültetése foglalkoztatja.

Kapcsolódó
Alekszandr Szergejevics Puskin: Oroszország rágalmazóihoz
Kinek mit mond a Kreml és Praga? (Egy Puskin-versről)
Soproni András (1942) | 2021.01.04.
Alekszandr Szergejevics Puskin: Téli út
Alekszandr Szergejevics Puskin Téli utazás című versének fordításához
Soproni András (1942) | 2020.06.05.
Alekszandr Szergejevics Puskin két verse
Alekszandr Szergejevics Puskin versei
Alekszandr Szergejevics Puskin szerelmes versei
Színe és visszája (Puskin szerelmes verseihez)
Soproni András (1942) | 2021.08.15.
Alekszandr Szergejevics Puskin: Az emlékművemet nem kézzel állítottam
A démonokkal táncoló próféta (Alekszandr Szergejevics Puskin: Szabadság árva magvetője)
Gyürky Katalin (1976) | 2023.04.13.
„Úri passziónak indult” (beszélgetés Soproni Andrással Puskin és Lermontov fordításáról)
Gyürky Katalin (1976) | 2023.07.13.