kritika
Újraírni a múltat (Shelley Parker-Chan: A sötétségbe fojtott világ)
Shelley Parker-Chan A nappá vált lánnyal vált ismertté - de vajon tartja-e vele az iramot a duológia második, záró része? Makai Máté kritikája.
Etűd három pisztolyra (Nicholas Mathieu: Rose Royal – Wagner bíró)
A Goncourt-díjas Nicolas Mathieu a kortárs francia irodalom 19. századi realistákat megidéző, kiemelkedő alakja, aki ezúttal bűnregényben (is) utazik: egyik főszereplője egy 650 eurós, .38-as, öt töltényes, „szinte természetfölöttien szép" revolver. De kinek a kezében dördül el? Kaló Krisztina kritikája.
Nyári hősség (Ali Smith: Nyár)
O. Réti Zsófia az Ősztől a Nyárig követte végig kritikáival Ali Smith Évszak-kvartettjét - mikor is közölnénk az utolsó részről szóló írását, ha nem a 38 fokban? És vajon ezúttal milyen női művészt, családi kalamajkát és szóviccet mozgósít olvasója és fordítója számára?
Védtelen férfiak (Hanya Yanagihara: A paradicsomba)
Milyen volt és milyen lesz Amerika 1893-ban, 1993-ban és 2093-ban? A hawaii nagyregényspecialista, Hanya Yanagihara széles műfaji spektrumon mozogva írja újra a Charles-ok, Edwardok és Davidek történetét - de mi köze mindennek a CSOK-hoz? Balajthy Ágnes kritikájából kiderül!
Világok között, gyerekfejjel (Jón Kalman Stefánsson: Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről)
Jón Kalman Stefánsson az egyik legnépszerűbb külföldi szerző mifelénk - de vajon készen volt-e már 2001-ben is, mikor magyarra most lefordított felnövésregényét írta? Annus Ildikó kritikája.
Preisleriana (Hassan Preisler: A barna ember terhe)
Érdekelhet-e még minket 2024-ben egy pakisztáni-dán standupos beilleszkedésért folytatott küzdelme? Vagy Hassan Preisler regénye nem is csak erről szól? Csúr Gábor göngyölíti fel, mi is pontosan A barna ember terhe.
Skandináv keringő a sors körül (Maria Navarro Skaranger: Emily Forever)
Butácska oslói nő teherbe esik, majd elhagyja a párja. Lehet ennyiből számos nyelvre lefordított regényt írni? Makai Máté vizsgálja meg Maria Navarro Skaranger kötetét.
Archeológia, képzelet, konstrukció (Jan Gondowicz: Transzautentikum)
Vékonyka prózai életműve ellenére Bruno Schulz a novella egyik nagymestere - de hamarabb volt képzőművész, mint író. Hogy nem is akármilyen, arra Balogh Magdolna mutat rá Jan Gondowicz könyvét elemezve.
A pók és a hálója (Benjamin Labatut: MANIAC)
A "chilei Sebald", Benjamin Labatut újra zsenialitás és őrület határmezsgyéjén egyensúlyoz: de vajon mi köze van Neumann Jánosnak egy koreai gójátékoshoz? Miklós Laura kritikájából kiderül!
A halott dandy szétírja a realista regényt és beolvas az olvasónak (Machado de Assis: Brás Cubas síron túli emlékezései)
Ki hasonlítja egy dögevő kukachoz kedves leendő olvasóját? Hogyan lehet szórakoztató regényt írni a haldokló irodalmi hagyományról? Egyáltalán minek kell magyarra fordítani egy 143 éve publikált brazil regényt? Borbáth Péter kritikájából kiderül!
Ideológiai inga (Bengt Jangfeldt: Mi és ők – Az orosz eszme története)
Miről beszélget tíz orosz, ha összegyűlnek? Mi az az orosz eszme? És hogy kerülnek az "orosz világba" török, mongol és finnugor elemek? Gyürky Katalin mindent megvilágít Bengt Jangfeld könyvének segítségével!
Ez nem egy borbély (Gerbrand Bakker: A borbély fia)
Hogy lesz regény egy holland fodrász unalmas hétköznapjaiból? Balogh Tamás érzékeny kritikája a telente korcsolyaoktatóként is feltűnő holland kertész és persze sokszoros díjnyertes író, Gerbrand Bakker regényéről.