kritika
Az intellektuális csínytevés misztériuma (Paul Auster: Baumgartner)
Könnyen lehet, hogy a Baumgartner a súlyos beteg Paul Auster utolsó regénye lesz - az Auster-kritikák hetén Vilmos Eszter teszi mérlegre.
Elejétől fogva (Paul Auster: A magány feltalálása)
Paul Auster sok évtizedes pályafutásának számos mérföldköve rég elérhető magyarul - az abszolút kezdet, A magány feltalálása viszont csak nemrég jutott el a magyar olvasóhoz a 21. Század Kiadó életműkiadása révén. De milyen volt a korai Auster? A nagyszerű Csuhai István megalitikus 1749-debütjéből kiderül!
A képek életet ígérnek (Vincenzo Latronico: A tökéletesség)
Lehet-e, érdemes-e regényt írni a spektákulum társadalmáról? Kőszeghy Ferenc kritikája Vincenzo Latronico kisregényéről.
Magány és időtlenség a világ végén (Jón Kalman Stefánsson: Hiányod maga a sötétség)
2018-as debütje óta Jón Kalman Stefánsson Magyarország tán legnépszerűbb skandináv szépírója: miközben két kiadó és két fordító is folyamarosan dolgozik magyarra ültetésén, jóformán hazajár hozzánk. De milyen lett nagyívű családregénye? Annus Ildikó kritikája.
Architextúra (Mircea Cărtărescu: Szolenoid)
Thomka Beáta már lelkesedett lapunk hasábjain Cărtărescu nagyregényéért, most Láng Zsolt vezet be a Szolenoid szédítő, misztikus szöveglabirintusába. Kihagyni veszélyes!
Egy családregény mítosza (Manon Uphoff: Zuhan, mintha szállna)
Hogyan lehet elmondhatóvá tenni az elmondhatatlant? Hozzá lehet-e férni az abúzus okozta gyerekkori traumákhoz? És lehet-e egy abúzusregényhez kritikai szemmel viszonyulni? Tarnai Csillag 1749-debütjéből kiderül!
Mary Shelley, a Frankenstein és a Szegény párák (Poor Things)
Az Emma Stone fémjelezte, négy aranyszobrot kapó Szegény párákról sokat hallottunk Mihalek Zsuzsa Oscar-díja okán, Friedrich Judit viszont most a nemrég újrafordított Frankenstein, a film alapjául szolgáló Alasdair Gray-regény és az előbbit szerző Mary Shelley felől vizsgálja azt.
Állati elmék helyett emberi vágyak (Robert Repino – Mort[e])
Az megvan, amikor egy házimacska egy hallucinatív-pszichedelikus kommunikációs csatornában kihallgatja az emberiségen bosszút állni vágyó hangyakirálynőt? Robert Repino regényében mindez szinte hétköznapi, de nagy truváj-e egyben? Makai Máté szigorú kritikája.
A zűrzavartól a megtisztulásig (Nick Cave–Seán O'Hagan: Hit, remény és vérontás)
Az októberben Budapesten koncertező ausztrál popikon, Nick Cave negyven órán keresztül mesélt Seán O'Hagannek - az ebből születő Hit, remény, vérontás azonban messze nem anekdotázós zenészkönyv. De akkor mi? Andok Tamás kritikájából minden kiderül!
Kiszervezett lelkiismeret (Lev Tolsztoj: Feltámadás)
Gy. Horváth László megcsinálta a Tolsztoj Grand Slamet: az Anna Karenyina és a Háború és béke után a Feltámadással zárta fordítástrilógiáját. De mit mond a ma emberének a nagyregény, amit Tolsztoj a legsikerültebb művének tart? Gyürky Katalin kritikájából kiderül!
Megsemmisül-e Houellebecq új regényétől a nyugati értékrendbe vetett hitünk? (Michel Houellebecq: Megsemmisülni)
Asztalroskasztó nagyregénnyel jelentkezett Michel Houellebecq - de vajon mekkora az irodalmi súlya? Kaló Krisztina kritikájából kiderül.
Iránytű Proust olvasásához (Ádám Péter: Proust)
Lapunk Proust-kislexikonából inspirálódva egyedülálló vállalkozást indított a Scolar Kiadó a Bán Zoltán András jegyezte világirodalmi zseblexikon-sorozattal. Most Karafiáth Judit elemzi, hogy sikerült Ádám Péter találkozása Marcel Prousttal - könyvalakban.