olasz irodalom
Giovanni Bonalumi: Apám
A svájci olasz író, Giovanni Bonalumi prózája Sokcsevits Judit fordításában.
"Egy konkrét bűncselekmény felderítése alkalmat teremt arra, hogy felderítsük magát a régmúlt társadalmat is"
Matteo Strukul május 9-én a PesText Fesztivál vendége lesz. Jeney Zoltán Bánki Évával beszélgetett a szerzőről.
Grazia Deledda: Az aranymadár
A Nobel-díjas Grazia Deledda prózája Sokcsevits Judit Ráhel fordításában.
A második nő, aki irodalmi Nobel-díjat kapott
Sokcsevits Judit Ráhel esszéje Grazia Deleddáról.
Dario Fo provokatív színháza
Fried Ilona esszéje a száz éve született Nobel-díjas olasz szerzőről.
A nyelvben élő család (Natalia Ginzburg: Családi szótár)
63 év után jelent meg magyarul Natalia Ginzburg azóta klasszikussá vált könyve, a Családi szótár. De kiállta-e az idő próbáját? Kerber Balázs kritikájából kiderül!
Franco Binda: Engem a viperák nem szerettek (Clementina Rusconi visszaemlékezése)
Franco Binda harmincegy interjút készített a Verzasca-völgyben élő idős parasztokkal. Ezekből közlünk egy részletet Sokcsevits Judit fordításában.
“A láthatatlanná válás, az elmenekülés nem ad feloldozást” (Beszélgetés Silvia Avallonéról Száraz Eszterrel)
2025-ben a PesText vendége lesz Silvia Avallone. Csikós Gréta Száraz Esztert kérdezte a szerzőről.
A rejtett többség mítosza (Claudia Durastanti: Ismerős idegenek)
New Yorktól egy olasz faluig ível Claudia Durastanti kettősségekben gazdag regénye, mely megmutatja, milyen két siket szülő gyerekeként felnőni. Kiss György kritikájából ugyanakkor kiderül, hogy egy ilyen életút sem tesz feltétlenül szociálisan érzékeny felnőtté.
„miért néz mindenki visszafelé?” (Beszélgetés Vincenzo Latronicoval)
A 2024-es PesText fesztivál egyik vendége Vincenzo Latronico volt, akit A tökéletesség című könyvéről, illetve generációs tapasztalatokról Czakó Zsófia kérdezett. Az interjú a PesTexten készített beszélgetés szerkesztett változata.
Egy fekete lyuk örvényében (Paolo Giordano: Tasmania)
Paolo Giordanót a legtöbb olvasó A prímszámok magányából ismerheti - legfrissebb regénye, a Tasmania ugyanakkor egyszerre szól az atombombáról, a klímaváltozásról és korunk iránytalan feelingjéről. Kerber Balázs kritikája.