chilei irodalom
„Szabadon létezni, és erről szabadon beszélni” (interjú Miklós Laurával az új Bolaño-kötetekről)
2025-ben két Bolaño-kötettel jelentkezik a Sonora Kiadó, nem akármilyen fordításban. Miklós Laura kiadóvezetőt kérdeztük a 2019 óta várt megjelenésekről.
A reveláció villanásai (Benjamín Labatut: Amikor nem értjük többé a világot)
A Hollandiában született chilei Sebald, Benjamín Labatut második magyarul megjelenő könyve sem szűkölködik világtörténelmet formáló zsenikben - ahogy az őrület legkülönbözőbb formáiban sem. Miklós Laura kritikája.
Talányos rejtély
6 perc világhír! A holland Tonke Dragt elhunytáról és a Benjamín Labatut által kiváltott pánikrohamokról hírt adó heti cikkében László Ferenc a jövő fürkészésére is tesz egy kósza kísérletet.
A pók és a hálója (Benjamin Labatut: MANIAC)
A "chilei Sebald", Benjamin Labatut újra zsenialitás és őrület határmezsgyéjén egyensúlyoz: de vajon mi köze van Neumann Jánosnak egy koreai gójátékoshoz? Miklós Laura kritikájából kiderül!
Ki lehetett Anszkij?
Vágvölgyi B. András esszéje Roberto Bolaño 2666-jának egy rejtélyes utalásáról.
Megdicsőülés és méreghalál (Pablo Neruda 50)
Pontosan ötven éve, 1973. szeptember 23-án halt meg a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda. Csuday Csaba emlékezik rá.
Bejáratok és kijáratok (Mohamed Mbougar Sarr és a Bolaño-hatás)
Mohamed Mbougar Sarr Magyarországon is hatalmas sikert aratott regénye nagyszabású Bolaño-parafrázis, a magyar recepcióban azonban mindez eddig említésszinten maradt. De csak eddig! Bodroghi Csilla nagyívű összehasonlító elemzése a két labirintus átfolyásairól.
Szembesítő szemléletek (Lina Meruane: Vakfolt)
Sámson, Lear király, Borges és Joyce: irodalom és vakság a Bibliától napjainkig összefonódik. De mi a helyzet a női vakok történeteivel? Hogy kapcsolódik össze a szem a politikával, a hatalommal és az erőszakkal? Kiss György legkevésbé sem szemellenzős kritikája Lina Meruane esszékötetéről.
„Elvakít minket a valóság felszíne” (beszélgetés Lina Meruanéval)
Délelőtti cikkünk ihletőjével, a chilei Lina Meruanéval fordítója és kiadója beszélget a tudás-látás-hatalom háromszögről, a szőrtelenítés normativizálásáról és a költőnő-levelezések lélektanáról.
Szemlesütve (James Joyce és a szifilisz stigmája, 1. rész)
Ritka az, hogy egy chilei esszérészlet új irányba tegye egy anglista kutatási irányát, jelen esetben viszont pont ez történik: Farkas Ákos vizsgálja meg, tényleg volt-e szifilisze James Joyce-nak, és miért nem tud erről a mainstream Joyce-kutatás.