kritika
Az Ige, meztelen (Sarah Ruden Újszövetség-fordításáról)
Lehet-e a Szentírást mai nyelvre ültetni úgy, hogy figyelmen kívül hagyjuk kétezer év fordítástörténetét és teológiai hagyományát? Vajon közelebb jutunk az evangéliumhoz, vagy távolodunk tőle? Monostori Tibor Sarah Ruden friss Újszövetség-fordításáról.
A társalgási krimi boszorkánya (Futamok Agatha Christie memoárjáról)
Mi volt Agatha Christie ars poeticája, és miről nem szól magyarul nemrég újra kiadott önéletrajza? Állandó szerzőnk, Bán Zoltán András előbb megteremti a társalgási krimi műfajfogalmát, majd megválaszolja mindezt!
Legvégül a röhej (Margaret Atwood: Legvégül a szív)
Kevés eladhatóbb szerző van manapság Margaret Atwoodnál és trendibb műfaj a disztópiánál. A Legvégül a szív mindkét kritériumnak megfelel - de vajon jó is, vagy csak sikeres? Kisantal Tamás pazar 1749-debütjéből kiderül!
Példabeszéd a hitről, háttérben hanyatló civilizációval (Octavia E. Butler: A magvető példázata)
Nemrég sajnálkoztunk egy cikkben a feminista disztópiák magyarországi fordítási hiányairól - az Agave most ezt a hiányt pótolja Octavia Butler 1993-as klasszikusának kiadásával. De hogy öregedett a regény? Disztópia-specialistánk, Sohár Anikó kritikája.
Valóban az ismétlés a tudás anyja? (Sebastian Barry: Egyezer hold)
Aki szerette a Végtelen napokat, annak ismerős lesz az Egyezer hold világa is - de vajon a sorozatgyártás előnyére vagy hátrányára válik Sebastian Barry legújabb regényének? Tóth Bálint kritikájából kiderül!
A „meghízott, felpuffadt és megőszült” mester nyomoz (Marcin Świetlicki: Tizenhárom)
Hogy folytatódik Marcin Świetlicki krakkói krimitrilógiája? Hogy alakul a skandináv krimihősökre feltűnően hasonlító mester sorsa? Németh Orsolya kiváló kritikájából megtudhatjuk.
Dinó-hidegháború és hangya-számítógép (Cixin Liu: Hangyák és dinoszauruszok)
Vajon milyen kapcsolat köthette össze a hangyákat és a dinoszauruszokat a krétakorban? És hogy lesz ebből kínai sci-fi? Állandó szerzőnk, Makai Máté megfejti!
Sérülés, sokasodás (Tade Thompson: Molly Southborne ezer halála)
„Akárhányszor Molly Southborne vérzik, megjelennek gyilkos másolatai” - ennyi lenne Tade Thompson regényének szinopszisa. De elég-e ez egy jó regényhez? Farkas Balázs szokás szerint egyszerre szórakoztató és informatív kritikájából kiderül!
Elhallgatott titkok (Sissel-Jo Gazan: Tintagomba)
Nem minden skandináv szöveg krimi - s bár a dán Sissel Jo-Gazan könyve annak indul, helyette végül egy lassan hömpölygő, szövevényes coming-of-age-történetet kapunk. De jól járunk-e vele? Debütáló szerzőnk, Bogdán Ágnes kritikájából kiderül.
Vargas Llosa üresjáratban? (Mario Vargas Llosa: Vad idők)
Újabb történelmi regényben írja meg Latin-Amerikát a Nobel-díjas Mario Vargas Llosa - de jó-e ez nekünk? Csuday Csaba alapos, sziklakemény kritikája nem hagy kétséget.
Dosztojevszkij kelet-közép-európai szemmel (Dosztojevszkij 200)
Gyürky Katalin kritikája a Dosztojevszkij 200 című kötetről.
Az önéletírás mint bikaviadal (Karl Ove Knausgård: Harcok)
A végéhez érkezett Karl Ove Knausgård önéletrajzi hexalógiája, a Harcom. De vajon kiderül-e, mi köze a Mein Kampfhoz? Milyen a végkicsengése? És vajon hogy értékelhető a hatrészes műegész a hájptól elszakadva? Z. Varga Zoltán pazar kritikájából minden kiderül!