Létezhet-e olyan regény, melynek főszereplői a fák? Debütáló szerzőnk, Benczik Vera személyes hangú kritikája Richard Powers Pulitzer-díjas regényéről, az Égig érő történetről...
A harmadik part: Budapest (Ernesto Rodrigues új regényéről)
Föltehetőleg Brazília függetlenségének közelgő 200. évfordulója jegyében született Ernesto Rodrigues új regénye, amely egy luzobrazil család hét nemzedékének az életén kereszt...
A kérdező narratívája (Köves Gábor: Végszónak sem rossz)
Akár találós kérdés is lehetne: ki az a magyar újságíró, aki egyaránt készített interjút Paul Austerrel, John le Carréval és Karl Ove Knausgård-ral? Túry Melinda kritikájából...
Trigger-esemény a javából (Viktor Pelevin: Gyengéd Érintések Művészete)
Kronosz-áldozók, kimérák, „nooszféra-tetoválások” és harmadik világháború: ezt legfeljebb A Foucault-inga valamely szereplője tudná értelmes hálózatba rendezni. Meg persze Vik...
A híres-hírhedt Lolita „árnyékában”, azzal szinte egy időben, 1957 tavaszán jelent meg a Pnyin, melyet most Hetényi Zsuzsa új fordításában olvashatunk. De vajon jobb-e az új?...
Nyugat-Berlintől Lengyelországon át a bolgár határig ível Magdalena Parys kötete, mely egyszerre családregény, történelmi regény, NDK-regény, krimi és thriller. Na de milyen?...
Mi a műfaja az Isteni színjátéknak? (Dante-kisokos 3.)
Dante-évhez Dante-szájbarágót! Ismeretterjesztő Dante-sorozatunk harmadik részében arra keressük a választ, melyik műfajhoz tartozik az Isteni színjáték, és honnan volt akkora...
Lehet-e a novella legendája valaki pusztán a nyelv túltelítése által? Lehet-e egy novella prózavers, szavakon és metaforákon élősködés? A lengyel Bruno Schulz a példa rá, hogy...
