Függő
Radnóti, a sprőd (Radu Vancu: Kaddis Radnóti Miklósért)
2025 egyik nagy könyvszenzációja Radu Vancu Radnóti-kötete volt - de tényleg olyan jó, vagy inkább csak érdekes? Demény Péter kritikája.
Két szakítólevél (1.) „Gyáva féreg, aljas gazember!” (Flaubert és Louise Colet)
Ádám Péter és Kaló Krisztina esszéje a XIX. századi francia irodalom egyik híres szakítóleveléről.
Sárkánypörkölt - Sárkány sárkány hátán
Salát Gergely Sárkánypörkölt című sorozatának következő részében egy újabb izgalmas témáról, a kínai sárkányokról ír.
Bármit tenni késő? (Cecilie Enger: Egy perc csend)
Az idősödő norvég nőt, Astát betegsége csendre ítéli, így nincs más választása, mint gondolataival és érzéseivel időzni. Cecilie Enger új könyve az időskori magány és az elmúlt élet döntéseinek következményével való számvetés regénye.
A nyelvben élő család (Natalia Ginzburg: Családi szótár)
63 év után jelent meg magyarul Natalia Ginzburg azóta klasszikussá vált könyve, a Családi szótár. De kiállta-e az idő próbáját? Kerber Balázs kritikájából kiderül!
Államilag támogatott kísértés (Tananarive Due: A javítóintézet)
Hogy lett megint korunk műfaja a horror és a kísértethistória? Állandó szerzőnk, Farkas Balázs kritikája Tananarive Due ötvenes években játszódó regényéről.
Márton László: Párhuzamosok a végtelenben 13. (Taina Tervonen: Les Fossoyeuses)
Márton László Párhuzamosok a végtelenben című sorozatában ezúttal Taina Tervonen művéről ír.
Magyarázom az Atwoodom (A túlélés művészete – Tanulmányok Margaret Atwoodról)
Megjelent az első magyar, kizárólag Margaret Atwooddal foglalkozó kötet. Visszatérő szerzőnk, Szirák Anna teszi mérlegre.
Külvárosi saudade atomvillanásban (Bruno Vieira Amaral: Az első dolgok)
Ki Tar Sándor és Quentin Tarantino portugál szerelemgyereke, és miért olyan zavarbaejtően jó olvasni? Borbáth Péter kritikája Bruno Vieira Amaral lakótelepregényéről.
Voltaire szíve (François-Henri Désérable: Én uram és legyőzőm)
A jégkorongozóból lett író, François-Henri Désérable regénye nemrég besöpörte a Francia Akadémia Nagydíját, a szerző pedig Budapesten is járt - de milyen a regény maga? Sárdi Krisztina kritikájából kiderül!
Berlini beszélgetés Platónnal Kavafiszról (A múzsa cselekedetei, avagy a nagy költészet rövid története)
Egy képzeletbeli beszélgetéssel folytatódik Vörös István izgalmas esszésorozata.