Jón Kalman Stefánsson: Hajnalodik a város,
Fotó: Pixabay / David Mark
Jón Kalman Stefánsson: Hajnalodik a város,

a fény lesöpri a tetők ormáról az éjt,
a gleccser, régi tűzhányó kúpja serken     
az öböl túlfelén, ami olyan tágas,
hogy távcső kell, vagy
két nap, hogy átérjek

hajnalodik, felébredünk
mindhárman

én, a világ és a köhögés;
a szomszédomé

A világ és a szomszédom: éjjel mindkettő néma
de az alvásnál az ébrenlét nyugtalanabb,
és álmai néha nehezebbek –
köhög félórát, negyven percet,
tisztulnia kell, olyan sűrű benne az éj
annyi a meddő álom 
hevesen köhög, néha kétségbeesve
minden köhintésben rég szívott cigaretta
minden köhintésben emléke annak,
amit nem kellett volna,

vagy épp: meg kellett volna tennünk

Távcsőben nézem a gleccsert
köhög a szomszéd
hamarosan egyik sem lesz már

*

A vers eredeti címe: Það morgnar yfir borginni (kéziratban)

A vers szerzőjéről
Jón Kalman Stefánsson (1963)

Izlandi költő, író.

A fordítóról
Egyed Veronika (1981)

Műfordító. Legutóbbi fordítása:  Jón Kalman Stefánsson: Menny és pokol-trilógia (Jelenkor, 2019) 

Kapcsolódó
„Lehet, hogy a halál, de lehet akár az olvasó is” (Beszélgetés Jón Kalman Stefánssonnal)
Domsa Zsófia (1975) | 2021.12.28.
Jón Kalman Stefánsson: A halál nem szereti a viccet