Függő
Az írónő, aki (majdnem) kimaradt a modernizmus történetéből
Volt-e női hangja a brazil modernizmusnak? Lehet-e regényt írni Ipari park címmel? És legfőképp: járt-e Kun Béla Brazíliában? Pál Ferenc pazar irodalomtörténeti esszéje a brazil modernizmus egy nálunk ismeretlen szeletéről.
Meg lehet-e unni, ami jó? (Alice Munro: A szeretet útja)
Túl lassúak vagy túl gyorsak Alice Munro novellái? Novellák-e egyáltalán? És ami még fontosabb: bele lehet-e unni a megbízhatóan szállított minőségbe? Sári B. László kritikájából minden kiderül!
Wittgenstein esete Missy Elliottal és a Turing-teszttel (Ben Lerner lírájáról)
Závada Péter izgalmas esszéje Ben Lernerről, a 2020-as évek amerikai középgenerációjának egyik legjelentősebb alkotójáról.
Twitter-nekrológ (Patricia Lockwood: Erről nem beszélünk)
Hogy lesz tweetből irodalom? Milyen nyelv születik költészet és social media nászából? És miről nem beszélünk közösségi álvilágunkban? Branczeiz Anna Patricia Lockwood regényéről.
Utószó egy új amerikai költészeti antológiához
A szerkesztő, Gerevich András utószava az 1749 hamarosan megjelenő amerikai antológiájához.
Semper Idem - Đorđe Lebović regényéről
Fine_reading! Podcast-sorozatunk hetedik részében Orcsik Roland, Dukai Lilla, Sass Dávid és Szabó Gábor beszélgetnek Đorđe Lebović Semper Idem című regényéről.
Aki eltűnt a saját életéből (Stefan Hertmans: A fordult szív)
Lehet-e még újat mondani a keresztes hadjáratokról, áttérés és üldöztetés kapcsolatáról, egyáltalán a 11. századról? Andok Tamás a belga Stefan Hertmans regényéről.
„A színházban mindig tiszta lappal kezdhetünk” (Peter Brook halálára)
97 éves korában elhunyt a brit színház óriása, Az üres tér szerzője, a legjobb dolog, ami történhetett a viktoriánus korban lecövekelt Shakespeare-játszással. Oroszlán Anikó Peter Brookról.
A japánszerelem és a nagybani esszéizmus mesterének önéletrajzáról
Vágvölgyi B. András írása Ian Buruma A Tokyo Romance című, magyarul még meg nem jelent könyvéről.
Walter Benjamin: A szín, a gyermek szemszögéből
Havi Benjamin! Walter Benjamin írását Zsellér Anna fordításában közöljük.
A gyermek, a színek zsákmánya
Zsellér Anna fordítói bevezetője A szín, a gyermek szemszögéből című Walter Benjamin-íráshoz.