Események és hírek persze decemberben is szépecskén akadnak, a skótoknak például új makarjuk, azaz nemzeti költőjük lett, világszerte sok helyütt pedig a netflixes Száz év magányt ünneplik a kritikusok, ám azért a figyelem első számú tárgya ilyenkor már jobbára a karácsony és annak össznépi előkészülete. Így ezúttal a hírrovatban is erről lesz most szó, néhány ajándéknak pompásan beváló könyvet kommendálva: hasznos segédlet és utolsó figyelmeztetés gyanánt – a már nagyban ajándékok után kajtató, illetve az ezen kötelmük teljesítését a legutolsó pillanatra halasztó olvasóink számára. E helyütt értelemszerűen világirodalmi alkotások megvásárlására szól az alábbi öt, egyezményességében is szubjektív ajánlat, méghozzá az utóbbi néhány hónap hazai megjelenéseiből szemelgetve.

*

Colm Tóibín: Long Island

„Az az ír fickó már megint itt járt…” – e szavakkal kezdődik Tóibín legújabb regénye, a Brooklyn folytatásaként olvasandó Long Island, és e fordulat egészen kézre eső módon magára a szerzőre (és műveinek magyarországi jelenlétére) is vonatkoztatható. Hiszen a jövőre 70 esztendős dublini író 11 regényéből immáron az ötödik érkezett el hozzánk az ősz peremén: hagyományosan a Park Kiadó jóvoltából, és ugyancsak nem minden előzmény nélkül Kada Júlia fordításában. Az ír földről Amerikába kivándorló Eilis Lacey élethistóriájának régóta várt folytatása, amely az 1970-es években veszi fel a húsz évvel korábban indult történet fonalát, sokak meglepetésére ugyan nem került fel a Booker Prize longlistjére, ám az angolszász recenzensek döntő többsége csakúgy díjazta Tóibín új regényét, akárcsak Oprah Winfrey vagy épp a moly.hu áldásos könyvéhségű öntevékeny könyvértékelői.

* 

Ali Smith: Társdarab

Ha már az imént a nehezen túlbecsülhető jelentőségű és érdemű molyos könyvbarátokat említettem, hát e részben hadd kezdjem azzal, hogy Ali Smith 2022-es regényét, amely Mesterházi Mónika fordításában jelent meg két hónapja a Magvetőnél, valamelyest megosztóbb olvasmánynak ítélték az eddig véleményt formáló hazai olvasók e felületen. (Kritikusunk, O. Réti Zsófia írása itt). Ezt részben akár magyarázhatja az a tény is, hogy a cselekmény a COVID-világjárvány idején játszódik, és hogy e cselekményben a maszkellenesség és a járványtagadás is érdemi szerephez jut. Ám ha beleolvasunk a Társdarabba, hamar megérthetjük, hogy voltaképpen nem is annyira a téma, mint inkább maga Ali Smith és írásművészete osztja meg a közönséget, üdvösen szenvedélyes állásfoglalásra késztetve minket: szeretve vagy nem szeretve, de sohasem kiismerve, vagy pláne unva a skót írónőt.

* 

Charles Bukowski: A hétköznapi őrület meséi

Charles Bukowski, az amerikai irodalom három évtizede elhunyt fenegyereke, azazhogy fenehalottja idén egy 1972-es novelláskötete révén követelt helyet magának a magyar könyvpiacon – méghozzá két alkalommal. Az Erections, Ejaculations, Exhibitions, and General Tales of Ordinary Madness oly dús és zseniálisan penetráns tartalmát még 1983-ban két részre bontották a tengerentúlon, és 2024-ben ez a két rész jelent meg magyarul: A város legszebb nője még tavasszal, A hétköznapi őrület meséi pedig novemberben – egyként a Troubadour Books gondozásában és Pritz Péter fordításában. Szerencsénkre és ezúttal a Könyves Magazinnak hála itt is belekattinthatunk egy rövid, de felette érzékletes szövegmutatványba, amelyből megtudhatjuk, miként is reagált a szerző e gyermeki felmagasztalásra: „Bukowski, olvastam néhány történeted. Szerintem te vagy a legnagyobb író, akit valaha olvastam!” No, és éppen nem mellesleg: újraolvashatjuk akár azt az interjút is, amelyet az 1749 számára készített Sirbik Attila még a nyáron, Pritz Pétert kérdezve a Bukowski-fordítás nehézségeiről és szépségeiről.

* 

Irene Solà: Szemet adtam neked, s te a sötétségbe néztél

Némi jogos büszkeséggel a katalánul alkotó spanyol Irene Solà magyarul októberben megjelentetett 2023-as regényét is a saját folyóiratunk felé mutogatva lehet és indokolt ajánlanom, hiszen a Szemet adtam neked, s te a sötétségbe néztél egy sokat ígérő részletét az 1749-en olvashatták már. Mi több, az írónő e harmadik regényét a Magvető megbízásából remekbe magyarító Nemes Krisztina interjút is készített számunkra a Margón vendégeskedő Irene Solàval, s ebben a kérdezett többek között így jellemezte az általam most hőn ajánlott művét: „A Szemet adtam neked magja az ördöggel kötött szövetség, ami egy nagyon izgalmas téma, mágikus kiindulópont. A legtöbb kultúrában létezik a paktum gondolata, nálunk, Katalóniában nagyon sok történetben szerepel. Szerettem volna egy ilyen varázshelyzetből kiindulni.” 

* 

Jón Kalman Stefánsson: Sárga tengeralattjáró

Írónak és fordítójának interjúban is megnyilvánuló és élményszerűvé váló együttműködését felhozhatom izlandi kedvencünk és kongeniális magyarítója, Patat Bence kapcsán is, elvégre ők ketten is beszélgettek már célzatosan az 1749 olvasóinak örömére. Stefánsson Sárga tengeralattjáró című 2022-es művéről ebben a tavalyi interjúban is szó esett, ám e tizennegyedik regény kapcsán, melyben a szerző hosszan töpreng azon, hogy miként is szólítsa meg bálványát, Paul McCartney-t, mintegy keretes jelleggel újra csak idézzük a moly.hu jószolgálati olvasóinak értékelését. Nos, a kollektív bölcsesség jelenleg összesítve 89 %-on mutatja a Jelenkor által ősszel kiadott alkotást, amelynek lapjairól többek között ez az emlékezetes mondat kiált felénk: „Az élet vágyakozás, megbánás, az élet egy halott, frissen kifogott bálna a Hvalfjördur melletti tengerparton 1970-ben.”