kritika
„Hogyhogy nem ölték meg magukat?”, avagy holokauszt-allegória földönkívüliekkel (Doron Rabinovici: A földönkívüliek)
Lehet-e köze a holokausztnak a földönkívüliekhez? Milyen, ha valaki a Világok harcát és A gyermekkor végét próbálja áthangolni a szociális média korára? Milyen egy kozmikus talkshow? Haklik Norbert Doron Rabinovici A földönkívüliek című regényéről.
Szerelmes Bosch (Marcel Ruijters: Jheronimus)
A Szépművészeti Múzeum kiállításán alaposan megismerhetjük Bosch művészetét - Marcel Ruijters képregénye ugyanakkor abban segít, hogy képzeljük el a művész életét.
„Dear mother, dear father / what is this hell you have put me through?” (Bogdan-Alexandru Stănescu: Kaspar Hauser gyerekkora)
Ki a román irodalom egyik legzűrösebb motorja, és hogyan ír? Milyen volt a kilencvenes évek Bukarestje? És milyen esélyei lehetnek egy pikareszk hősnek a poszt-ceaușescui Romániában? Klajkó Dániel 1749-debütje Bogdan-Alexandru Stănescu kötetéről.
„Táncából a táncost: kitudhatod?” (J. M. Coetzee: Jézus halála)
Mi lesz, ha Don Quijote, Dosztojevszkij és Jézus találkozik egy dél-afrikai Nobel-díjas boncasztalán? Reichmann Angelika kiváló elemzése J.M. Coetzee Jézus-trilógiájának záródarabjáról.
Szandál és sztoa (John Williams: Augustus)
John Williamst leginkább egy campusregény, a Stoner írójaként ismerjük, holott van egy vaskos kötete Augustusról, mely 1973-ban Nemzeti Könyvdíjas lett. De változott-e azóta az ízlésünk? Kiss Gábor Zoltán kritikája.
Végtelen történet (Peter Buwalda: Otmar fiai)
Trilógiát írni nem mindig leányálom - de vajon bánja-e már a holland Peter Buwalda, hogy belefogott egybe, és kapiskálja-e az olvasó, merre is tart az? Balogh Tamás kritikájából kiderül!
A haldokló Hófehérke (Jelena Glazova: Sóvárgás)
Zárlatos gynoid Hófehérke, viaszpolipok és az ajkát rúzsozó Isten - Petőcz András kritikája a lett Jelena Glazova rendhagyó lírájáról.
Közel tökéletes képregényadaptáció (Kurt Vonnegut – Albert Monteys – Ryan North: Az ötös számú vágóhíd)
Az eredetihez túlzottan tapadó 1984-képregény után ezúttal Vonnegut mesterművének adaptációját kaphattuk kézhez. De vajon miért volt úttörő Vonnegut a PTSD-ábrázolásban, és miért különösen alkalmas a képregény a traumareprezentációra? Állandó szerzőnk Szép Eszter kritikájából kiderül!
Diszkomfortzóna (Bret Easton Ellis: Fehér)
Bret Easton Ellis 2010 óta nem jelentkezett új regénnyel - ami nem jelenti azt, hogy ne lenne meg a maga nagyon is karakteres véleménye az azóta eltelt időszakról. Monográfusai, L. Varga Péter és Fodor Péter eredtek új esszékötete, a Fehér nyomába.
Húsdaráló (Guzel Jahina: Szerelvény Szamarkand felé)
Hogyan lehet elmondani a gyerekéhezés horrorját úgy, hogy ne csak elviselhető, de befogadható és feldolgozható is legyen? Guzel Jahina legújabb történelmi regényéről állandó szerzőnk, Gyürky Katalin írt.
Szeretet, hit, remény – egy multietnikus mese esztétikai buktatói (James McBride: King Kong diakónus)
Mi köze van egymáshoz a Da Vinci-kódnak, a willendorfi vénusznak és egy New York-i szaxofonosnak? Állandó szerzőnk, Sári B. László kritikájából kiderül!
Átmeneti közöny (Rachel Cusk: Tranzit)
Rachel Cusk Körvonal-trilógiájának második kötete a közöny, elkerülés és részvétlenség könyve. De örülhetünk-e ennek olvasóként? Szirák Anna kritikája.