Függő
George Orwell: P. G. Wodehouse védelmében
Náci kollaboráns vagy brit valóságtól elszakadt, apolitikus álmodozó volt P. G. Wodehouse? George Orwell szenvedélyes hangú védőbeszéde nem hagy kétséget az olvasóban.
Árulás vagy passzív ellenállás? Wodehouse a náci rádióban
Áruló vagy passzív ellenálló volt a ma 140 éve született P. G. Wodehouse? Az előbbi ellen érvelő George Orwell délutáni nagyesszéjét a fordító Farkas Ákos vezeti be.
Többirányú emlékezet (I.)
Az Ars Memoriae újabb részében Radics Viktória a német emlékezetpolitika kényes pontjait mutatja meg.
1971 júliusa New Yorkban (Bernadette Mayer: Memory)
Simon Bettina sorozata új részében a személyességről és annak értelmezési lehetőségeiről ír Bernadette Mayer amerikai költő Memory című kiállítása kapcsán.
Berlini bűnregények (Volker Kutscher: Goldstein; Halál a mulatóban)
Volker Kutscher nevét leginkább a Babilon Berlin HBO-sorozatnak köszönhetően ismerjük: de vajon milyenek Gereon Rath kalandjai a papíron? Mélymazúrok, híglengyelek és gabonapálinka májas hurkával Bán Zoltán András kritikájában.
Ez nem az a Dekameron (Dekameron-projekt – 29 új novella a járvány idejéből)
Távolinak tűnik az idő, mikor a halálozási görbék és oltáshatékonysági százalékok határozták meg a mindennapjainkat - pedig a számok azt mutatják, még csak tegnapnak sem mondható. Irodalmi lenyomata mindenesetre már van: de vajon ki a modern Boccaccio a New York Times Dekameron Projektjéből?
Melyek a Pokol legkegyetlenebb büntetései? (Dante-kisokos 4.)
Dante-kisokosunk első köre után alámerülünk a középkori horror bugyraiba: az első bugyorban kiderül, melyek a Pokol legkegyetlenebb büntetései - köldökmaró gyíkok, meztelen futók és jégbefagyott árulók a palettán!
Bárcsak nyomtalanul eltűnhettem volna (W. G. Sebald: Austerlitz)
Győrffy Ákos a Zúgó következő részében W. G. Sebald Austerlitz című művéről ír.
Mesél az erdő (Richard Powers: Égig érő történet)
Létezhet-e olyan regény, melynek főszereplői a fák? Debütáló szerzőnk, Benczik Vera személyes hangú kritikája Richard Powers Pulitzer-díjas regényéről, az Égig érő történetről.
A harmadik part: Budapest (Ernesto Rodrigues új regényéről)
Föltehetőleg Brazília függetlenségének közelgő 200. évfordulója jegyében született Ernesto Rodrigues új regénye, amely egy luzobrazil család hét nemzedékének az életén keresztül mutatja be a két portugál nyelvű ország bonyolult kapcsolatait. A részben Budapesten játszódó regényt Pál Ferenc ismerteti.
A kérdező narratívája (Köves Gábor: Végszónak sem rossz)
Akár találós kérdés is lehetne: ki az a magyar újságíró, aki egyaránt készített interjút Paul Austerrel, John le Carréval és Karl Ove Knausgård-ral? Túry Melinda kritikájából kiderül!
Trigger-esemény a javából (Viktor Pelevin: Gyengéd Érintések Művészete)
Kronosz-áldozók, kimérák, „nooszféra-tetoválások” és harmadik világháború: ezt legfeljebb A Foucault-inga valamely szereplője tudná értelmes hálózatba rendezni. Meg persze Viktor Pelevin.