francia próza
„Nem is levél, inkább krónika” (Madame de Sévigné, a francia levélirodalom nagyasszonya)
Kaló Krisztina esszéje a négyszáz éve született francia szerzőről.
„Az írás a világ káoszának formába öntése” (Beszélgetés Marie-Hélène Lafonnal)
Sárdi Krisztina az egyik legnépszerűbb francia írónővel, a Renaudot-díjas Marie-Hélène Lafonnal készített interjút.
„Egy olyan pillanatban, amikor minden a pusztítás felé mutat, mégis van, aki visszatalál az élethez” (Beszélgetés Jean Hatzfelddel)
A francia szerzővel Sárdi Krisztina beszélgetett.
Malraux-emlékév Franciaországban
Magyar Miklós esszéje a 125 éve született és 50 éve elhunyt André Malraux regényeiről.
Múzsám, Ruanda! (Gaël Faye: Zsakaranda)
Mi újat mondhat a ruandai népirtásról, a posztgyarmati Afrikáról és a kettős identitásról egy rapperből lett író? És egyáltalán: mi az a zsakaranda? Kocsis Anett kritikája.
Itt a vége
6 perc világhír! A norvégok hagyományosan kriminális húsvétja, az utolsó Flaubert-regény váratlan és posztumusz befejezése, valamint Kamilla királyné olthatatlan olvasásszomja László Ferenc heti szemléjében.
Mennyi egy élet? (Édouard Louis: Monique szökése)
Megmentheti-e az anyját egy olyan fiú, akitől korábban maga is elmenekült a szülői házból? Kocsis Anett kritikája a francia irodalom csodagyerekének újabb regényéről.
Egy író, két név, két Goncourt-díj
Magyar Miklós esszéje a francia íróról, aki Romain Gary és Émile Ajar néven is Goncourt-díjat kapott.
Két szakítólevél (1.) „Gyáva féreg, aljas gazember!” (Flaubert és Louise Colet)
Ádám Péter és Kaló Krisztina esszéje a XIX. századi francia irodalom egyik híres szakítóleveléről.
Márton László: Párhuzamosok a végtelenben 13. (Taina Tervonen: Les Fossoyeuses)
Márton László Párhuzamosok a végtelenben című sorozatában ezúttal Taina Tervonen művéről ír.
„A töredék az egyetlen őszinte forma” (beszélgetés François-Henri Désérable-lal)
Bolla Ágnes interjúja François-Henri Désérable-lal.
Voltaire szíve (François-Henri Désérable: Én uram és legyőzőm)
A jégkorongozóból lett író, François-Henri Désérable regénye nemrég besöpörte a Francia Akadémia Nagydíját, a szerző pedig Budapesten is járt - de milyen a regény maga? Sárdi Krisztina kritikájából kiderül!