Azt az előző részben láttuk, hogy a Paradicsom egyszerre a Földet körülölelő égkörök összessége, és egy hatalmas fehér Rózsa, amiben az egész világegyetem benne van. Melyik az „igazi” Paradicsom?

Ha ez vizsgakérdés, akkor azt kell rávágni, hogy mindkettő, mert mindkét helyet a tökéletesség jellemzi. Ugyanakkor ha megnézzük a két hely funkcióját, akkor egyértelmű választ lehet adni a kérdésre. A Földet körülvevő égboltok arra szolgálnak, hogy közvetítsék Isten erejét és működtessék a világot. A Rózsa viszont már nem a közvetítés, hanem Isten teljes – mondjuk így: közvetítők nélküli – jelenlétének a helye. Éppen ezért az igazi Paradicsom, az igazi Mennyország a Rózsa – más néven: az Empyreum. Ezért is van itt az összes üdvözült lélek és az összes angyal.

Arról volt szó, hogy az angyalok mozgatják az égboltokat! De ha a Rózsában vannak és nem az égboltokban, akkor hogyan?

Az angyalok tiszta értelmek; Dante és a középkor így is hívja őket: intelligenciák. Vagyis az értelem révén végzik minden tevékenységüket. Ahhoz, hogy mozgassák az egeket, nem kell ott lenniük, ahol maguk az egek mozognak.

És az üdvözült emberek?

Ők is mind a Rózsában vannak.

Hogyan lehet ez? Dante Paradicsoma 33 énekből áll. Ebből 27 játszódik az égboltokban: Dante és Beatrice égről égre, csillagról csillagra szállnak felfelé és minden égben különféle boldog lelkekkel találkoznak. Ezek a lelkek tehát nem ott vannak, ahol Dante látja őket?

Nem. Csak most, Dante paradicsomi utazásának idejére tesznek egy gyors látogatást a csillagokba, hogy ott találkozzanak Dantéval, de a találkozás után azonnal visszatérnek a Rózsába, és elfoglalják igazi helyüket. Ráadásul erre a találkozóra nem is „teljes” valójukban mennek; nem saját testi vonásaikkal tűnnek fel a csillagokban. Dante az égboltokban csak mint fénypontokat, fénygömböket, szikrákat látja az egyes lelkeket. Csak amikor felér a Rózsába, pillantja meg valóban a Paradicsom lakóit. Itt még egyszer – immár igazi alakjukban – látja azokat is, akikkel már találkozott a csillagokban.

Mi szükség van erre dupla megjelenésre? Ha valaki a Rózsában van, akkor miért megy egy találkozó kedvéért az egyik csillagba?

Szimbolikus okból. Ahogy néha az egyes állami vezetők sem saját rezidenciájukon, hanem egy-egy szimbolikus helyen (mondjuk Visegrádon vagy a Szépművészeti Múzeumban) fogadják vendégeiket, úgy a Paradicsom lakói is a csillagokban találkoznak Dantéval, és ezzel valamit mondani is akarnak.

Mit?

Azt, hogy a Paradicsomban egyszerre van is meg nincs is hierarchia a lelkek között. Ahogy Dante és Beatrice száll felfelé, kilenc égkört érintenek – ez pedig a Paradicsom kilenc különböző szintjét jelenti. Amikor a lelkek „lemennek” a Rózsából a találkozóra a Hold, a Merkúr, a Vénusz stb. egébe, akkor ezzel azt jelzik, hogy milyen fokon részesülnek a paradicsomi boldogságból. Ugyanakkor mindannyian együtt vannak a fehér Rózsában, ezzel pedig azt jelzik, hogy nincs közöttük különbség, nincs hierarchia: mindannyian ugyanúgy boldogok.

Ez zavaros. Most van különbség vagy nincs? És egyáltalán: miért kérdés ez? Nem mindegy, hogy van-e hierarchia vagy nincs?

Nem, mert a Paradicsom a tökéletes boldogság birodalma. Itt mindenki tökéletesen boldog. Ha nem lenne mindenki ugyanolyan tökéletesen boldog, akkor a kevésbé boldogok kezdhetnének irigykedni a boldogabbakra. Vagyis nem szabad, hogy hierarchia legyen a Paradicsomban. Ugyanakkor könnyen belátható az is, hogy minden ember más, és mindenki másra képes és mást is érdemel: van, aki jogosan kap többet vagy legalábbis mást. Érthető, ha Szűz Mária másfajta és talán nagyobb boldogságban részesül, mint sok más lélek. Ez pedig annyit jelent, hogy nagyon is igazságos a hierarchia a Paradicsomban.

Hogyan lehetséges, hogy mindenki egyenlően boldog, de mégis vannak különbségek?

A boldogság definíciójából érdemes kiindulni. Dante két meghatározást ad a boldogságra. Akkor boldog az ember, ha 1.) minden vágya beteljesül és nincs olyan vágya, ami ne teljesülne; 2.) ha saját akarata teljesen beleolvad Isten akaratába, hiszen ilyenkor pontosan azt akarja, amit a neki mindig a legjobbat akaró Isten is akar. A 2.) tételből az következik, hogy ha vannak is különbségek és van is hierarchia, Isten mindenkinek a legjobbat és a legtöbbet adja.

De ha az ember látja és tudja, hogy a másik többet kapott, akkor ő is arra fog vágyni, hogy ugyanannyit kapjon.

Éppen ennek mond ellent az 1.) tétel: ha minden vágyam teljesül, akkor nem kívánok többet.

Ez csak szöveg: mindig van feljebb. Vágyom például egy autóra, és amikor megkapom, két hónapig boldog vagyok vele, de aztán egy még jobbra kezdek vágyakozni. És ha tudom, hogy a barátomnak olyan autója van, talán még irigykedni is elkezdek.

Gondoljunk inkább másfajta vágyakra: ha szeretem a szüleimet, nem vágyom más szülőkre. Még a barátom gazdag vagy hatalmi pozícióban lévő szüleire sem. Vagy ha a kedvenc ételem a bableves, akkor nem vágyom a barátom kedvenc ételére, a karamellizált körtével tálalt sült libamájra. Az értelmemmel felfogom, hogy komoly előnyökkel járhat egy miniszter fiának lenni és sokkal szofisztikáltabb dolog karamellizált körtés libamájat enni, de én akkor sem vágyom egyikre sem: egyszerűen tényleg örülök a szüleimnek és tényleg nem kívánom a libamájat. Ilyen a paradicsomi boldogság: itt egyszerűen nincs feljebb. Ezt szimbolizálják a csillagokban feltűnő lelkek: ők a Hold szintjén vannak, de eszük ágában sincs a sokkal feljebbi Jupiterbe vágyni. Elég nekik a bableves.

Tehát a különbözőképpen, de mégis egyformán tökéletesen boldog üdvözültek mind a Rózsában vannak. Mit csinálnak? És hogy néz ki ez a Rózsa?

Egy hatalmas fehér rózsát képzeljünk magunk elé, amelynek ezernyi szirmán ülnek az üdvözültek és nézik a középpontot, ahol Istent látják.

Néznek? Ennyi a boldogság?

Nyilván ez is csak kép. A látás itt a megértést, önmagunk, az egész világ és Isten megértését jelenti.

Vagyis végső soron nincs se bableves, se libamáj?

Ezt korántsem merném állítani. Dante az is mondja, hogy az a boldogság, amit ő átélt, és amit az üdvözültek átélnek, az érzékszervekkel is megtapasztalható, vagyis testileg is átélhető. Éppen ezért egyáltalán nincs kizárva, hogy nagy ünnepi lakoma is van a Paradicsomban.