esszé
A Csöndherceg és a Költő. Egy történet – és öt dal (1.)
M. Nagy Miklós nagyesszéje az orosz szerzőpárosról, Butuszovról és Kormilcevről. Első rész.
Aki már a 19. században magának vette a virágot (Kate Chopinról)
A korai amerikai feminizmus egyik kanonikus alakjáról, Kate Chopinról idehaza szinte semmit sem tudunk - délelőtt Dobsa Evelin oszlatja e ködöt, délután pedig egy 19. századi énidő-novellájával jövünk.
Amiről a művészek beszélnek (Marina Abramović: Aki átment a falon)
Simon Bettina a Book Pool következő részében Marina Abramović életrajzi könyvéről ír.
Punciforradalom magyar papíron (2.)
Vágvölgyi B. András esszéje a Pussy Riotról. Befejező, második rész.
Punciforradalom magyar papíron (1.)
Vágvölgyi B. András esszéje a Pussy Riotról. Folytatás holnap!
Walter Benjamin: Ételek
Élet, irodalom és ételek - önéletrajzi gasztro-miniatűrök Benjamintól, természetesen Zsellér Anna fordításában.
Knausgård és Hitler
Radics Viktória az Ars Memoriae következő részében Knausgård Harcom című regényfolyamának utolsó részéről ír.
A pazarlás szoborszerűsége (Tor Ulven: Türelem)
Simon Bettina a Book Pool újabb részében Tor Ulven műveinek pop-art művészet felőli megközelíthetőségéről, valamint a versek szobor-és képszerűségéről ír.
Csak a szív nehogy megszakadjon
Fenyvesi Orsolya esszésorozata legújabb részében Jaroslav Rezník Mosoly című verséről ír.
Az írónő, aki (majdnem) kimaradt a modernizmus történetéből
Volt-e női hangja a brazil modernizmusnak? Lehet-e regényt írni Ipari park címmel? És legfőképp: járt-e Kun Béla Brazíliában? Pál Ferenc pazar irodalomtörténeti esszéje a brazil modernizmus egy nálunk ismeretlen szeletéről.
Wittgenstein esete Missy Elliottal és a Turing-teszttel (Ben Lerner lírájáról)
Závada Péter izgalmas esszéje Ben Lernerről, a 2020-as évek amerikai középgenerációjának egyik legjelentősebb alkotójáról.
Utószó egy új amerikai költészeti antológiához
A szerkesztő, Gerevich András utószava az 1749 hamarosan megjelenő amerikai antológiájához.