Kim Hyesoon: Homoknő
Fotó: PxHere
Kim Hyesoon: Homoknő

Kiemelték a nőt a homokból
Haja szála sem görbült

Miután elment, mondták, hogy nem aludt és nem evett
Nem vett levegőt
Nem nyitotta ki a szemét
Mégsem halt meg

Eljöttek érte,
Levetkőztették, sós vízbe rakták, szétnyitották a lábait
Levágták a haját, a mellkasát felnyitották, azt mondták,

A harcmezőn halt meg,
És bár messze volt az otthona,
Visszatartotta a lélegzetét
Nem fújta ki a levegőt a világba
Ki-be járt a kés a testébe, de a szeme csukva maradt

Összevarrták, üvegcsőbe tették
Nem jött el a férfi, akit várt, csak az ujjak hatoltak befelé

Kiemelték a homokból a nőt
És én minden nap nézem
A papírra terített kezeit
Inkább szöktem volna el teveháton

Mert minden álmomban eljön a nő
Fekete szeme tágra nyílik
Szemgödre mélyebb, mint a sivatagi éj ege

*

A vers eredeti címe és megjelenési helye: 모래 여자 , 미당문학상 수상작품집(2006): 모래여자 , Szöul

A vers szerzőjéről
Kim Hyesoon (1955)

Kim Su-yung & Midang díjas dél-koreai költőnő. 

A fordítókról
Kiss Marcell (1978)

Műfordító. Kínai, koreai, japán és angol nyelvből dolgozik. Fontosabb fordításai: Gao Xingjian: Lélek-hegy (2008), Han Kang: Nemes teremtmények (2018), Mo Yan: Élni és halni végkimerülésig (2020)

Izsó Zita (1986)

Gérecz Attila-díjas költő, drámaíró, műfordító, az 1749 szerkesztője. Legutóbbi kötete: Éjszakai földet érés (Scolar Kiadó, 2018), legutóbbi fordítása: Rafael Pinedo: Plop (FISZ-Kalligram, 2019).

Kapcsolódó
Kim Hyesoon: Öreg szálloda
Kim Hyesoon: Tengeri csillag
Kim Hyesoon: Vacsorára
"A mindennapjaim az őrület határát nyaldossák" (Beszélgetés Kim Hyesoonnal)
Kim Hyesoon: Megint Titanic
Kim Hyesoon: Út a modern drámáig 3