Arthur Rimbaud: Örökkévaló
Fotó: IgorZh / Shutterstock
Arthur Rimbaud: Örökkévaló

Megtalált megint.
Mi? – Örökkévaló;
a tengerbe ring
a napkoronggal.

Őrszem-lélek,
búgd tűznapjaink
és a semmis éjek
vallomásait.

Emberi helyeslés,
közös hév elől
kapaszkodva ellépsz,
és szállsz egyedül.

És mert épp előletek,
parázsló szatén,
a Feladat ellebeg,
s nem szól hang: elég.

Nincs ott bizalom,
nincs emelkedés.
Tudással-önuralom,
biztos szenvedés.

Megtalált megint.
Mi? – Örökkévaló;
a tengerbe ring
a napkoronggal.

*

A vers eredeti címe: L'Eternité.

A vers szerzőjéről
Arthur Rimbaud (1854-1891)

Francia szimbolista költő. 

A fordítóról
Lanczkor Gábor (1981)

József Attila-díjas költő, író, műfordító, az 1749 főszerkesztője. Legutóbbi kötete: Szaturnuszi mesék 1. (su/cure-sale, 2023). 

Kapcsolódó
Arthur Rimbaud: Emlék
Arthur Rimbaud: Kastélyok, évszakok
Arthur Rimbaud: Alvó a völgyben
Arthur Rimbaud: Könnycsepp
Arthur Rimbaud: Az öröklét