kritika
Erósz és Thanatosz földjén (Szerhij Zsadan: Mezopotámia)
Szerhij Zsadantól megszoktuk, hogy a Szovjetunió felbomlása utáni Ukrajnába kalauzol minket - de akkor mit takarhat rejtélyes című új kötete, a Mezopotámia? Gyürky Katalin kritikájából kiderül!
Az eltűnt idő nyomában (Solvej Balle: A térfogatszámításról)
Solvej Balle regényhőse, Tara minden nap arra ébred, hogy megint november 18-a van. Hogy lehet ezt bírni? És hogy lehet ebből egy hatkötetes regényfolyamot írni? Szöllősi Adrienne minden részletre kiterjedő kritikája.
Welcome to the jungle (Giuliano da Empoli: Ragadozók kora)
Giuliano da Empoli hatalmasat robbantott a Francia Akadémia fődíját elnyerő könyvével, A Kreml mágusával. Új esszékötete tágabbra veszi a fókuszt, de kérdése még mindig ugyanaz: mit tegyünk, ha a világon eluralkodnak a káosz mérnökei?
Radnóti, a sprőd (Radu Vancu: Kaddis Radnóti Miklósért)
2025 egyik nagy könyvszenzációja Radu Vancu Radnóti-kötete volt - de tényleg olyan jó, vagy inkább csak érdekes? Demény Péter kritikája.
Bármit tenni késő? (Cecilie Enger: Egy perc csend)
Az idősödő norvég nőt, Astát betegsége csendre ítéli, így nincs más választása, mint gondolataival és érzéseivel időzni. Cecilie Enger új könyve az időskori magány és az elmúlt élet döntéseinek következményével való számvetés regénye.
A nyelvben élő család (Natalia Ginzburg: Családi szótár)
63 év után jelent meg magyarul Natalia Ginzburg azóta klasszikussá vált könyve, a Családi szótár. De kiállta-e az idő próbáját? Kerber Balázs kritikájából kiderül!
Államilag támogatott kísértés (Tananarive Due: A javítóintézet)
Hogy lett megint korunk műfaja a horror és a kísértethistória? Állandó szerzőnk, Farkas Balázs kritikája Tananarive Due ötvenes években játszódó regényéről.
Magyarázom az Atwoodom (A túlélés művészete – Tanulmányok Margaret Atwoodról)
Megjelent az első magyar, kizárólag Margaret Atwooddal foglalkozó kötet. Visszatérő szerzőnk, Szirák Anna teszi mérlegre.
Külvárosi saudade atomvillanásban (Bruno Vieira Amaral: Az első dolgok)
Ki Tar Sándor és Quentin Tarantino portugál szerelemgyereke, és miért olyan zavarbaejtően jó olvasni? Borbáth Péter kritikája Bruno Vieira Amaral lakótelepregényéről.
Voltaire szíve (François-Henri Désérable: Én uram és legyőzőm)
A jégkorongozóból lett író, François-Henri Désérable regénye nemrég besöpörte a Francia Akadémia Nagydíját, a szerző pedig Budapesten is járt - de milyen a regény maga? Sárdi Krisztina kritikájából kiderül!
A disztópikus póniregény mint trójai faló (Ali Smith: Gliff)
Ali Smith az Évszak-kvartett után nem meglepő módon újra többkötetes vállalkozásba kezdett: na de lehet-e még újító módon disztópiát írni, és egyáltalán: mi a fészkes fene az a Gliff? A duológia első kötetét rendszeres alismithológusunk, O. Réti Zsófia elemzi.
Az összeomlás, mint alapállapot (Karl Ove Knausgård: A harmadik birodalom)
Harmadik köteténél jár Karl Ove Knausgård legkevésbé sem autofikciós sorozata, a Hajnalcsillag-saga. Szöllősi Adrienne fogja át és rajong érte A harmadik birodalom kapcsán.