Mo Yan sorsszerű újjászületései
Mo Yan sorsszerű újjászületései

2005 júliusában és augusztusában az ötvenéves Mo Yan (ejtsd: Mo Jen) saját bevallása szerint negyvenhárom nap alatt megírta az Élni és halni végkimerülésig című regényének első változatát, másfél hónap alatt négyszázharmincezer kínai írásjegyet papírra vetve. Szinte egy füst alatt írta meg a nagyregényt, az először 2006-ban kiadott szöveg ugyanis csak tizenöt százalékkal hosszabb az első változatnál. A napi tízezer írásjegy akkor is figyelemre méltó teljesítmény lenne, ha valaki egy kész szöveget másolna, Mo Yan azonban nem másolt, hanem negyvenhárom nap alatt megírta pályafutása talán legjelentősebb, de minden bizonnyal legnagyobb ívű, legösszetettebb és legtöbb rétegű regényét.
Az ötven ecsettollat elkoptató Mo Yan ‒ akit ne (?) keverjünk össze a regényben is megjelenő metafikciós önmagával, a mellékszereplő és harmadik számú narrátor Mo Yannel ‒ epikus műve egyszerre egy újjászülető lélek, egy család, és a kommunista Kína első ötven évének krónikája.
A regény első számú narrátora, a kommunista hatalomátvétel után nem sokkal kivégzett földesúr, Ximen Nao hatszor születik újjá. Ötször állatbőrben ‒ szamár, ökör, disznó, kutya, majom ‒ majd hatodjára, abban a pillanatban, mikor beköszönt 2000 újéve, már emberként, a saját ükunokája, Nagyfejű Lan Qiansui testében, hogy ötévesen (2005-ben) nekifogjon az 1950 és 2000 között történt események elbeszélésének, és önmagába zárja a regényt.
A különböző állattestekben bolyongó Ximen Nao hányattatásain, és a kivégzése után magára maradt család tagjainak, saját és ágyasai gyermekeinek, illetve az ő házastársaiknak szövevényes viszonyrendszerén, nyomorúságán és boldogságán keresztül láthatjuk, hogy a választás milyen illúzióit kínálta fel a sors a világnak ezen a pontján, ebben az időben, a reménytelenül csökönyös és az ambiciózusan elvtelen emberek számára. Mindeközben a család tagjai közül egyre jobban kiemelkedik a második narrátor, a hivatalnokká váló, majd a karrierjét egy szerelem miatt feladó Lan Jiefang.
A cselekmény az író szülőhelyén, regényeinek örök helyszínén, Gaomi megyében játszódik. Kína északi részének ez az átlagosan szegény és elmaradott, majd a későbbi gazdasági fejlődésből átlagosan részesülő régiója természetesen nem más, mint a regényben elbeszélt sorsokhoz hasonlóan a kulturális forradalom önpusztító őrületébe, majd pénzhajszába és államkapitalista korrupcióba süllyedő Kína.
A regényt olvasva átfogó történelmi panorámát kapunk Kína huszadik századának második feléről. Mo Yant azonban mégsem elsősorban a történelmi traumák érdeklik, hanem az, hogy az egyes ember hogyan képes szembenézni ezekkel a traumákkal, hogyan pusztul bele, vagy éppen hogyan gyógyul ki a megszerzett sebeiből.
Mo Yan öt évvel a regénybeli Lan Jiefang világra jötte után, 1955-ben született parasztcsaládba. Az 1966-ban elkezdődött kulturális forradalom alatt földműves volt (akárcsak Lan Jiefang), tizennyolc évesen egy gyapjúfeldolgozó üzemben kezdett el dolgozni (akárcsak Lan Jiefang), majd huszonegy évesen (itt válnak el az útjaik a hivatalnoki pályára lépő Lan Jiefanggal) belép a kínai hadseregbe, ahol írni kezd. Első jelentős műve, a Vörös cirokmező 1986-ban jelenik meg, az abból készült, nyugati díjakat begyűjtő, Zhang Yimou rendezte film pedig nem kis részben hozzájárul nemzetközi és hazai ismertségéhez és elismertségéhez. A következő, az Élni és halni végkimerülésig megjelenéséig tartó 20 évben összesen tíz regény (köztük a 2013 óta Kalmár Éva fordításában magyarul is olvasható Szeszföld), több novella- és esszégyűjtemény jelent meg tőle. Az Élni és halni végkimerülésig óta viszont összesen egy regény, a Békák, amely 2014 óta Zombory Klára fordításában szintén olvasható magyarul. Mióta 2012-ben első, a díj megítélésekor Kínában élő és kínaiul alkotó íróként elnyerte az irodalmi Nobel-díjat (a 2000-ben díjazott Gao Xingjian a nyolcvanas évek óta Franciaországban él), nem csak jelentős író, hanem egyenesen kulturális ikon Kínában – hosszabb szépprózai művel azonban már egy évtizede nem jelentkezik.

***

Mo Yan Élni és halni végkimerülésig című regénye a Noran Libro Kiadónál jelenik meg hamarosan, Kiss Marcell fordításában.

Az esszé szerzőjéről
Kiss Marcell (1978)

Műfordító. Kínai, koreai, japán és angol nyelvből dolgozik. Fontosabb fordításai: Gao Xingjian: Lélek-hegy (2008), Han Kang: Nemes teremtmények (2018), Mo Yan: Élni és halni végkimerülésig (2020)

Kapcsolódó
Élni és halni végkimerülésig
Élni és halni végkimerülésig