Victor Segalen: Hű árulás

Így írtál: „Itt vagyok, hűen hangod ekhójához,
hallgatagon, kifejezéstelenül.” Tudom, hogy
csakis lantom éneklő
selymeihez hangoltad a lelked:
Egyedül neked játszom.

Hallgasd elhagyatva a hangot & a hang árnyékát
a tenger kagylójában, ahol minden alámerül.
Ne mondd, hogy eljön a nap,
amikor már nem hallasz majd olyan
finoman!

Ne mondd. Mert esküszöm, hogy elfordulva tőled,
rajtad túl keresem meg a
választ, melyet felfedtél. És indulok, a
négy térbe kiáltva:

Hallottál, ismertél, nem élhetek
csendben. Még azzal is,
aki itt van, még mindig,
Egyedül neked játszom.

*

A mű eredeti címe: Trahison fidèle