kritika
Kommunikációs hadviselés (Lev Tolsztoj: Háború és béke)
A Háború és béke új fordításából már a megjelenése előtt közöltünk részletet, majd elsőként interjúztunk a fordító Gy. Horváth Lászlóval - most Gyürky Katalin gondolkozik el Pierre Bezuhov, Andrej Bolkonszkij és Natasa Rosztova háromszögéről - a kommunikáció fogalma és József Attila segítségével.
„Összefüggő összefüggéstelenség” (José Saramago: Festészeti és szépírási kézikönyv)
Negyvenöt év után olvashatjuk magyarul először José Saramago első igazán posztmodern regényét, a Festészeti és szépírási kézikönyvet - de vajon mennyire kézikönyv, mennyire regény és legfőképp - mennyire jó? Visy Beatrix kritikájából kiderül!
Alvadt vér (Tade Thompson: Molly Southbourne öröksége)
Befejező részéhez érkezett Tade Thompson Molly Southbourne-trilógiája - a sorozatot végigkövető Farkas Balázs azonban ezúttal nem elégedett. De vajon miért?
Konvergenciák (Virginie Despentes: Vernon Subutex)
Hogy lehet, hogy kritikusunk végigolvasott egy nagyszerű, komoly mesterségbeli tudással megírt, ráadásul szerethető 1100 oldalas nagyregényt, és mégsem lelkes? Bárány Tibor pazar megakritikája a Vernon Subutexről.
Egy megsokszorozódott élet (Isabella Hammad: A párizsi idegen)
A brit-palesztin Isabella Hammad regényhőse, Midhat Konstantinápolyban, Párizsban és Nábluszban élve egyformán idegen - hol egzotikus keleti, hol párizsi idegen. De hogy lehet ezt feldolgozni? Pataki Éva mintaszerű posztkoloniális elemzése.
Tiszta eklektika (Salman Rushdie: Az igazság nyelvei)
Salman Rushdie tavaly egy szörnyű merénylet kapcsán idézte eszünkbe, az irodalom még mindig lehet élet-halál kérdése - de vajon milyenek az esszéi? Györke Ágnes 1749-debütjéből kiderül!
Hiteles, energikus, empatikus (Bernardine Evaristo: A lány, a nő, a többiek)
Bernardine Evaristo az elmúlt évtized fordulójának nagy jégtörője: első feketeként nyert Man Bookert, első színesbőrű nőként a British Book Awardot. De vajon milyen a hozzánk eljutott regénye? Szép Eszter kritikája.
Folyamatos önismeret (A folyó. Egy másfajta Duna-antológia)
Lehet-e még újat mondani a Dunáról? Mi legnagyobb folyónk leglényege? És egyáltalán: miénk-e egyáltalán vagy valaki másé? Bán Zoltán András egy Duna -antológiáról.
Bekötött szemmel képeket nézni (Pablo Picasso: Versek)
Sok cifraságot olvas az ember, de hogy Picasso verseket írt volna? És vajon azok is olyanok, mint a festményei? Kutasy Mercédesz ered a rejtély nyomába.
Fekete beat (Michael Chabon: Telegraph Avenue)
A zsidó és az afroamerikai kultúra fonódik össze Michael Chabon legfrissebb magyarul megjelent könyvében - de vajon felér-e a Telegraph Avenue a Fenegyerekekkel vagy a Kavalier és Clayjel? Havasréti József pazar 1749-debütjéből kiderül!
1968 és a marokkói családtörténet (Leïla Slimani: Regardez-nous danser)
Marokkó, államcsíny és '68 a Goncourt-díjas Leila Slimani trilógiájának második részében: állandó szerzőnk, Thomka Beáta pedig ezúttal is őszintén néz vele szembe.
Legvégül maradnak a szavak (Rakel Haslund-Gjerrild: Az ég madarai)
A 21. század egyik slágerei az apokalipszis utáni világot megelevenítő disztópiák - de vajon mire megy az orosz-angolszász tandem által uralt műfajban a dán Rakel Haslund-Gjerrild? Andok Tamás kritikája.