Kim Hyesoon: Homoknő

Kiemelték a nőt a homokból
Haja szála sem görbült

Miután elment, mondták, hogy nem aludt és nem evett
Nem vett levegőt
Nem nyitotta ki a szemét
Mégsem halt meg

Eljöttek érte,
Levetkőztették, sós vízbe rakták, szétnyitották a lábait
Levágták a haját, a mellkasát felnyitották, azt mondták,

A harcmezőn halt meg,
És bár messze volt az otthona,
Visszatartotta a lélegzetét
Nem fújta ki a levegőt a világba
Ki-be járt a kés a testébe, de a szeme csukva maradt

Összevarrták, üvegcsőbe tették
Nem jött el a férfi, akit várt, csak az ujjak hatoltak befelé

Kiemelték a homokból a nőt
És én minden nap nézem
A papírra terített kezeit
Inkább szöktem volna el teveháton

Mert minden álmomban eljön a nő
Fekete szeme tágra nyílik
Szemgödre mélyebb, mint a sivatagi éj ege

*

A vers eredeti címe és megjelenési helye: 모래 여자 , 미당문학상 수상작품집(2006): 모래여자 , Szöul