Hol van a Paradicsom? (Dante-kisokos 7.)

A Poklot és a Purgatóriumot pontosan el tudjuk helyezni a térképen: az egyik a Föld északi féltekéje alatti hatalmas barlang, a másik a déli féltekén magasodó hegy. A Paradicsom helye is ennyire konkrétan meghatározható?

A kérdésre két válasz adható. Igen, mert a Paradicsom mindaz, ami a Földet körülveszi, és nem, mert a Paradicsom az univerzumon – a fizikai téren – kívül lévő egyetlen fehér rózsa.

Micsoda? Fehér rózsa?

Igen, szár nélkül, szóval csak a rózsa virágja. Igaz ez hatalmas nagy.

És ez hol van?

Ahogy írtam: a világegyetemen kívül. De erről majd később. Most kezdjük a „másik” Paradicsommal, ami tényleg elhelyezhető a térképen – legalábbis a csillagtérképen. A régiek úgy tudták, hogy az univerzum középpontja a mozdulatlan gömb alakú Föld, aminek van egy légköre, ezt pedig burokként öleli körül a Tűz Öve.

A Tűz Öve? Ez elég bugyután hangzik. Mi alapján gondoltak ilyesmit?

Egyáltalán nem butaság, mert két, látszólag egymásnak ellentmondó természeti jelenséget lehet vele megmagyarázni. A villámot a tűz egyik fajtájaként értelmezték, és azt látták, hogy a magasból csap le. Ezzel szemben azt is tapasztalták, hogy amikor a tisztáson tüzet raknak, a lobogás felfelé törekszik. Ezt az ellenmondást oldja fel a Tűz Öve, ami a tűz természetes helye: a villám, a keletkező tűz, itt születik és innen csap le, a lobogó tábortűz pedig azért törekszik a magasba, mert ott van a természetes helye.

És ez már a Paradicsom?

Még nem: a Tűz Övével ér véget a földi világ, ahol a négy elem – föld, víz, levegő, tűz – elegyéből áll össze minden anyag. Ellenben a Tűz Övén túl már az ötödik elem, a romolhatatlan és mindig változatlan éter adja a szférák anyagát. (Figyelem! A mai kémia egészen mást nevez éternek.)

Mi az, hogy égi szféra?

A Tűz Övén túl, a Földet körülvéve gömbhéjanként kilenc éggömb, más néven égi szféra követi egymást. Ezek a szférák úgy veszik körbe a Földet, ahogy a húsos hagymalevelek a hagyma közepét. A szférák továbbá forognak is a mozdulatlan Föld körül. Ez az egyenletes és idilli forgó mozgás a zene harmóniájához hasonlítható. Innen a „szférák zenéje” kifejezés.

És hol vannak az égitestek?

A szférákban. Az első hét éggömbben van egy-egy égitest is. Ezt úgy kell elképzelni, mintha a hagymalevélbe bele lenne csíptetve egy kis gömböcske: ez az égitest a szférában. Van tehát a Hold szférája, ami egy Föld körül forgó átlátszó gömbhéj, benne rögzítve pedig ott van maga a Hold. Aztán jön a Merkúr szférája, benne maga a Merkúr bolygó. Aztán a Vénusz, a Nap, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz szférái, bennük pedig az ugyanolyan nevű csillagok. (Bolygó és csillag ekkor még szinonima.) Ezek után következik az összes többi égitestnek helyet adó Állócsillagok ege, ami ugyanolyan szféra, mint az előzőek, csak benne nem egy, hanem millió csillag van.

Ezek miért Állócsillagok? A Földről ezeket is úgy látjuk, hogy mennek az égen.

Ezek mind egyetlen szférába vannak rögzítve, „beállítva”, vagyis „állnak” benne a forgó szférájukban. És amikor felnézünk az égre, valóban azt látjuk, hogy (a fent említett, külön szférával rendelkező hét égitesten kívül) minden csillag együtt mozog az égen. A Göncölszekér csillagai például egymáshoz képest nem változtatják a pozíciójukat, ellenben hozzájuk képest a Vénusz hol itt, hol ott tűnik fel.

De ez még csak nyolc szféra volt. Mi a kilencedik?

A Kristályég. Ez egy olyan éggömb, amiben nincs semmilyen égitest, csak a kristályszerű, egyenletes és áttetsző éter, ezért nem is látható már a Földről. A Kristályég végtelen gyors sebességgel forog, és ez az energia tartja fenn a világmindenséget. Itt ér véget a fizikai világ.

Tehát a szférákban vannak a boldogok lelkei?

Senkinek a lelke nincs a szférákban. Dante e tekintetben a modern tudomány álláspontján van: nincsenek Hold- és Marslakók. Az üdvözültek ugyanis a fizikai világon túl, egy fehér rózsában vannak.

Még egyszer megkérdezem: hol van a rózsa?

A kilenc égi körön túl, de pontosabb úgy fogalmazni, hogy a kilenc szféra és a Föld ebben a rózsában van. A rózsa Isten mozdulatlan székhelye, ami nincs benne a világban, de a világ őbenne létezik. Ezt a fizikai léten, téren és időn túli helyet Empyreumnak is nevezik. Vagy csak egyszerűen Mennyországnak. Van tehát a Paradicsom, ami a bolygók, csillagok és szférák összessége, de itt nincs senki; és van a Mennyország, ami Isten székhelye, ahol az üdvözültek szemtől szembe (színről színre) látják Istent.

Ha a szférákban nincs senki, és Isten sincs bennük jelen úgy, ahogy az Empyreumban, akkor minek vannak egyáltalán? Miért nem elég a rózsa mint Paradicsom?

A csillagok és szférák az isteni teremtő erő közvetítői. Ha az az energia, szeretet, kegyelem, áldás, fény, erő, ami Istenben megvan, közvetlenül, minden áttétel nélkül érkezne a Földre, akkor felperzselne mindent. Isten hatalmas teremtő erejét először a végtelen sebességgel forgó Kristályég kapja meg, aztán az állócsillagok, majd a többi csillag is részesül ebből az erőből, ami így fokról fokra árad szét a világegyetemben. Amikor a Csillagok Háborújában felhangzik a kívánság, hogy „az erő legyen veled”, éppen erre, az egész univerzumot átható és a szférákat is mozgató erőre gondolnak. Az éggömbök végül a Földre is közvetítik Isten erejét.

Akkor végre megvan, hogy honnan ered a csillagjóslás. Ha a csillagok közvetítik Isten erejét, akkor a csillagok határozzák meg a földi életet.

Okos következtetés, de helytelen, mert egy nagyon fontos dolgot nem mondtam: a csillagok tényleg csak tárgyak – nagyok, romolhatatlanok és szépek, de tárgyak. Önmagukban nem mozognának, Isten még az ő mozgatásukra is közvetítőket használ: az angyalokat. Az angyalok mozgatják a szférákat, és amikor azt mondjuk, hogy a csillagok közvetítik Isten erejét a Földre, azt úgy kell érteni, hogy az angyalok közvetítik ezt az erőt. Ez az angyalok foglalkozása: a szférákat (vagyis a Paradicsomot) forgatva mozgásban és létben tartani az egész világot.

Az angyalok dolgoznak? Ez lenne a boldogság: szférákat forgatni? És az üdvözültek mit csinálnak? Mire való egyáltalán a fehér rózsa? És mekkora, ha belefér az egész világegyetem?

Jó kérdések. Éppen ezekre válaszol majd a következő kisokos.