Na de mi köze van Han Kangnak a magyar irodalomhoz?
Fotó: 1749
Na de mi köze van Han Kangnak a magyar irodalomhoz?

Kevesen tudják, de a friss irodalmi Nobel-díjas Han Kang tíz éve Budapesten is járt, és több magyar író is az ismerősei között tudhatja. De vajon kik azok, és mit gondolnak róla?

Mint megírtuk, csütörtökön a dél-koreai Han Kangnak ítélte a Svéd Királyi Akadémia a 2024-es irodalmi Nobel-díjat, aki ezzel az első ázsiai nő lett, aki elnyerte a rangos kitüntetést. Kevesekhez jutott el ugyanakkor, hogy Han Kang Magyarországon is járt, méghozzá 2014-ben, amikor is Petőcz András invitálására a Nyitott Műhely vendége volt. 

Forrás: Petőcz András Facebook-oldala. A Nyitott Műhely eseményének plakátja.

Mint Petőcz Facebook-posztjából megtudhatjuk, ő és Han 1998-ban, Iowában ismerték meg egymást, ahol mindketten a helyi íróprogram rezidensei voltak, még jóval azelőtt, hogy Han megírta volna a később világsikert hozó Növényevőt.

Forrás: Petőcz András Facebook-oldala. Az első sorban balról a hetedik Han Kang, a hátsóban balról a második Petőcz András.

Budapesti látogatása során mindketten felolvastak – Petőcz egyenesen abból a kötetéből, melynek címadó novellája, a Sárga virág a feleségem egy ponton váratlan fordulatot vesz:

„Egész vasárnap kedvenc helyemen, a rovarevő növények közelében sétáltam.
Itt, a rovarevő virágok melletti padon ismerkedtünk össze. Annyira közvetlen és felszabadult volt! Megmondom úgy, ahogy van, ezzel a felszabadultságával vett le a lábamról. Gyönyörű, virágmintás, zöld ruhában ült le mellém a padra, mosolygott, virágsziromszerű szemeivel vidáman nézett rám, és illedelmesen várta, hogy megszólítsam. Tartózkodó volt, a végtelenségig tartózkodó, ahogy azt a taoista kolostorokban tanítják, és valljuk meg, kell is ez a tartózkodás egy fiatal nő esetében, különösen a mai világban, nem is nagyon tudnék bizalmat érezni egy olyan nő iránt, aki nem így viselkedik, de a visszafogottsága ellenére is éreztem mámorító elevenségét, erős szexuális kisugárzását, egyszóval, hogy belül csupa-csupa tűz.
Szinte az első pillanatban megkívántam.
Attól a naptól kezdve rendszeresen találkoztunk az arborétumban.

Sokáig nem tudtam róla szinte semmit. A nevét is csak alig akarta elárulni. Egy hét után mondta meg, hogy a közismert Han család leszármazottja, Han Kangnak hívják, és hogy valójában nem szereti a saját nevét. Arra kért, szólítsam közvetlenül és egyszerűen Virágnak.”

Hogy hogyan kapcsolódik mindez a Növényevőhöz, és mi lesz a lírai én és Han Kang kapcsolatának kifutása, az itt elolvasható.

Nem Petőcz ugyanakkor az egyetlen magyar író, aki személyes kapcsolatba került Han Kanggal: 

Dragomán György 2006-ban, a fiatal írók Szöulban megrendezett fesztiválján találkozott Hannal.

„2006 tavaszán Dél-Koreába utaztam, ez volt ez első komolyabb külföldi utam úgynevezett „fiatal íróként”, épp túl voltam A fehér királyon,  bár akkor még nem látszott, hogy mi fog hamarosan történni a könyvvel. Én friss kétkönyves íróként roppant boldogan és felszabadultan vágtam neki az útnak (…) Nagyon szép út volt amúgy, és jó érzékkel válogatták a meghívottakat, olyan, azóta igen jelentős pályát befutó fiatal írók voltak ott még, mit Han Kang vagy Olga Tokarczuk.” – nyilatkozta korábban a Literának Dragomán, aki a Nobel-díj alkalmából írt posztjában elmondta, emlékei szerint a fesztivál idején Han épp a Növényevőn dolgozott.

Hogy mikor olvashatunk magyarul új Han Kang regényt és mikor lesz kapható a Növényevők és egyáltalán ki is az a Han Kang, arról ebben a cikkünkben írtunk.  A friss Nobel-díjas fordítójának, Kiss Marcellnek a kisesszéjét itt lehet elolvasni.

A cikk szerzőjéről
Zelei Dávid (1985)

Bodor Béla-díjas kritikus, történész, a kettő metszetében pedig hispanista. Az 1749 szerkesztője.

Kapcsolódó
Koreai, mégis univerzális (Han Kang Nobel-díjára)
Kiss Marcell (1978) | 2024.10.11.
Han Kang az idei irodalmi Nobel-díjas!
Zelei Dávid (1985) | 2024.10.11.
Han Kang: Görög leckék (részlet)