"nem árt, ha kizökkentjük magunkat monomániás és egoisztikus gondolati struktúráinkból" (beszélgetés M. Nagy Miklóssal a Margó Könyvekről)
Fotó: Margó Feszt/Könyves Magazin/Helikon
"nem árt, ha kizökkentjük magunkat monomániás és egoisztikus gondolati struktúráinkból" (beszélgetés M. Nagy Miklóssal a Margó Könyvekről)

Hat ország, hat szerző, hat kötet: intenzíven indul a Margó Könyvek sorozata a Helikon Kiadónál. Miniinterjúnkban a kiadó vezetőjét, M. Nagy Miklóst kérdeztük az új világirodalmi szériáról.

1749: Ritka az olyan sorozat, amely rögtön hat kötettel veszi kezdetét, a Helikon ugyanakkor rögtön féltucat egységes arculatú, koncepciójú és tudatos médiastratégiával megtámogatott kötetet dobott piacra Margó Könyvek címmel – stílszerűen a Margó Fesztiválra időzítve a megjelenést. 130-nál is több zsebkönyv után aligha van nagyobb szakértője a könyvsorozatoknak a Helikonnál, ezúttal hogy jött a sorozat ötlete, mi volt a koncepció?

M. Nagy Miklós: A Margó Könyvek sorozatának nem én vagyok az ötletgazdája; részben a margós csapat – Valuska László, Szeder Kata és a többiek – kezdeményezésére indult el, részben pedig Karádi Éva ötlete nyomán, aki hosszú évek óta szervezője az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának. Megkerestek bennünket, a Helikon Kiadót, azzal, hogy egy ilyen projektre – azaz az elsőkönyvesek fesztiválján bemutatott szerzőkre építő sorozatra biztosan lehet európai uniós támogatást szerezni. Az Európai Unióban ez egyébként egy új projekt; a korábbi támogatási formákhoz képest most a költségvetés egy részét promócióra kell költeni: nyilván abból indultak ki, hogy 

nem sokat ér akármilyen jó könyveket kiadni, ha azok nem jutnak el az olvasókhoz.

Egy szó mint száz, ez az együttműködés most úgy néz ki, hogy az EU-ból, miután a pályázatunkat kiválónak értékelték, támogatást kapunk a könyvek kiadására és a promócióra is; a kiadás természetesen a Helikon feladata; a promóció a Margó csapatáé; a könyvek kiválasztása pedig alapvetően Karádi Éváé, aki az egész sorozat szerkesztője, míg ez egyes könyveket a Helikon részéről Nemes Krisztián szerkeszti. A koncepció lényege, hogy 

tizennyolc EU-s országból bemutatunk egy-egy szerzőt:

csupa olyat, aki a hazájában vagy akár valamennyire már nemzetközi szinten is sikeres, illetve akinek a kiválasztott regénye vagy prózakötete kapcsolódik valamilyen aktuális kérdéskörhöz, sokakat érintő problémához, s azt magas művészi szinten, eleven történeteken át, elgondolkodtatóan, sőt olykor meghökkentően eredeti hangon közelíti meg.

1749: A könyvek látszólag nem rendeződnek egy központi téma vagy régió köré, ugyanakkor a szerzők többségéről elmondható, hogy hazájukban már elismert, nálunk viszont alig fordított középgenerációs alkotókról van szó – szóval be kell őket vezetni a piacra, ami sosem könnyű. Mik voltak a szempontok a szerzők és a könyvek kiválasztásakor, és milyen stratégiákkal próbáljátok meg ismertté tenni a neveiket?

MNM: A szerzők és könyvek kiválasztásáról Karádi Éva tudna többet mondani; én első menetben szinopszisokat kaptam tőle, illetve tájékozódtam a szerzőkről: nem volt rá okom, hogy kételkedjem a döntéseiben, hiszen az elsőkönyvesek fesztiváljának szervezőjeként óriási tapasztalatot és ismeretanyagot szerzett arról, hogy mely szerzőket érdemes bemutatni egy-egy országból. Illetve láttam, hogy 

jó néhányan vannak köztük olyanok, akik nagy valószínűséggel „folytathatók”,

azaz a Margó-sorozat után további könyveket is kiadhatunk tőlük. A Margó egy-két kivétellel mind a tizennyolc szerzőt elhozza Magyarországra, mindegyiknek lesz könyvbemutatója, mindannyian adnak interjúkat, mindannyian találkoznak fiatalokkal, lesznek részletek és kritikák… egyszóval az egész projektet és az egyes szerzőket is komoly kampány kíséri majd. Remélhetően mindez segít majd abban, hogy ha a sorozat összes szerzőjét nem is, de néhányukat sikerüljön „bevezetni” a piacra.

1749: A sorozat 2024-ben és 2025-ben is ugyanígy hat-hat, hasonló profilú kötettel folytatódik, de van-e személyes kedvenced a mostani hatosból?

MNM: Komolyabban eddig csak egyetlen szerzőt ismertem közülük, nem véletlenül: 

az argentin-spanyol Andrés Neuman már igazi világsztár,

és komolyan fontolgattam a kiadását már a Margó Könyvek beindítása előtt is. S jóllehet mindegyik könyvet szeretem az első hatosból (és a dán Hassan Preisler vagy a flamand Roderik Six igazán nagy olvasói élményt jelentett): a kedvencem, ha muszáj választani egyet, mégiscsak az a Neuman, akinek a könyveit már elég régóta ismerem úgy-ahogy. A Magunknak mondjuk három nézőpontból elmesélt történet: a haldokló apa, a férjét ápoló feleség és a tízéves gyerek természetesen másként éli meg az eseményeket – és ezek a nézőpontváltások (természetesen a fantasztikusan jó mondatokkal és a történet meglepő, sőt olykor sokkoló fordulataival együtt) valahogy ráébreszthetik az olvasót arra, hogy nem árt, ha kizökkentjük magunkat – akár, mondjuk, egy-egy jó regény segítségével – a gyakran már-már monomániás és egoisztikus gondolati struktúráinkból.

*

A Helikon Kiadó és a Margó Irodalmi Fesztivál Margó Könyvek sorozatában 2023-ban az alábbi kötetek jelentek meg: 

Andrei Dósa: Füveskert 

Lars Svisdal: Semmirekellők

Vesna Lemaic: Szíves fogadtatás

Roderik Six: Özönvíz

Andrés Neuman: Magunknak mondjuk

Hassan Preisler: A barna ember terhe

Névjegy
M. Nagy Miklós (1963)

Műfordító, kritikus, a Helikon Kiadó irodalmi vezetője. Orosz, angol és spanyol nyelvből fordít. Legutóbbi kötete: Ha nem is egy bomba nő (Cartaphilus, 2014).

A cikk szerzőjéről
Zelei Dávid (1985)

Bodor Béla-díjas kritikus, történész, a kettő metszetében pedig hispanista. Az 1749 szerkesztője.

Kapcsolódó
Nem beszélek a tengerről (egy új spanyol költészeti antológiáról)
Zelei Dávid (1985) | 2021.06.07.
A drog rossz, értem? (Roderik Six: Özönvíz)
Szegő Márton (1996) | 2024.06.11.