Európa Könyvkiadó (az Európa Könyvkiadó marketingosztályának információi)

Valerie Perrin: Colette (fordító: Molnár Zsófia)

Eredeti, nagyvonalúan ábrázolt, mégis hiteles karakterek, helyzetek, hol feszült, hol bensőséges hangulat, hol mosolyogtató, hol könnyesen megindító cselekmény… Perrin sikerének titka: az olvasók milliói tulajdonképpen csak visszaadják az a hatalmas szeretetet és gyengédséget, amelyet a szerző irántuk, az életért, az írásért és az irodalomért érez. 2025 második felében magyarul is olvasható lesz a honi és nemzetközi sikerlisták állandó szépirodalmi szereplője, a francia Valérie Perrin (Másodvirágzás, A vasárnap koldusai, Trió) új, negyedik regénye. Ahogy azt már megszoktuk tőle, a Colette (a francia eredetiben Tata) című műve is egyszerre izgalmas és felkavaró, derűs és tanulságosan elgondolkodtató utazás a múltba, a félmúltba, az emberi lélek és az olykor riasztó, máskor csodálatos arcát mutató élet titokzatos mélységeibe. Perrin sikere nyomán egyébként érezhetően megnőtt az érdeklődés más kortárs francia szépírók iránt is.

Bohumil Hrabal-kötetek

Nem csupán Diákkönyvtárunk Hrabal-kötete újul meg, de régi adósságunkat törlesztve végre önálló kötetben bocsájtjuk az olvasók elé Hrabal világszerte talán legnépszerűbb és legnagyobb visszhangot keltő művét, a Túlságosan zajos magányt, és reméljük, hogy a műnek így sikerül majd még az eddigieknél is nagyobb figyelmet kivívnia magának a magyar olvasók körében is. Az olyan, mára klasszikussá vált regényeken túl, amilyen a Sörgyári capriccio, a Szigorúan ellenőrzött vonatok, a Táncórák idősebbeknek és haladóknak, a Bambini di Praga, a Gyöngéd barbár és az Őfelsége pincére voltam, ismét megjelenik a Véres történetek és legendák című rövidebb írásokat tartalmazó válogatás kötet is, illetve a tematikus Én és a macskáim című kötet, amely bár már ismert szövegek válogatása, mégis új nézőpontból közelíti meg Hrabal életének és művészetének két fontos és drámaian különböző korszakát.

Elif Shafak: Vannak folyók az égben (fordítók: Sipos Kata és Nagy Marietta)

Elif Shafak új regényének központi motívuma a víz. Egyetlen vízcsepp útját követjük végig az ókori Mezopotámiától a 19. századi Anglián át napjainkig. A regény monumentális tabló: a vízcsepp révén összekapcsolódik múlt és jelen: az asszír uralkodótól, Assurbanipáltól indulva a viktoriánus Londonban élő polihisztor, Arthur Smyth életén át a huszonegyedik századi jazidi kislányig, Nariniig követjük a víz útját. Shafak több szálon futó meséje a vízcsepp perspektívájából láttatja az emberiség történetét, köti össze a politikát, a kultúrát és a jelenkor legszorongatóbb kérdését, a fenyegető klímakatasztrófát. A Vannak folyók az égben azonban nem a rettegésről szól. Shafak azt mutatja meg, hogy a víz nemcsak természeti erő, hanem az emberiség állandó társa is, amely végigkíséri az irodalom és a kultúra történetét az özönvíz epikus meséjétől a Gilgamesen át napjainkig, s amely az idő folytonosságára és az ősök közelségére is emlékeztet minket. A megjelenés tavasszal várható.

Prae Kiadó

Andris Kalnozols: Szólíts Naptárnak (fordító: Kis Orsolya)

Andris Kalnozols lett író első regénye, a Szólíts Naptárnak (Kalendārs mani sauc, Orbita, 2020) óriási siker volt hazájában, a magyarországi megjelenés az év elején várható. Az érzelmekkel teli, finoman szőtt történet az emberi kapcsolatok mélységeit és az élet apró csodáit tárja fel autista főhőse, Oskar elbeszélésén keresztül. Az egyszerű és kissé különc férfi a maga megszokott módján és ritmusában szeret élni, mindennapjait egyensúlyban tartja a pontosság és a megszokások ereje, azonban belső világa jóval gazdagabb, mint elsőre hinnénk. Oskar naplója révén olyan életekbe nyerünk betekintést, amelyeket a magány, ugyanakkor a feltétlen emberszeretet sző át. A regényben különleges szerepet kap a közösség, az önzetlenség és a törődés ereje. A lett kisvárost keresztbe-kasul bejáró főhős mindennapjaiban valamennyi történésnek – egy új, különös barátságnak, egy szerelemnek, a tudás gyarapításának és a veszteségnek – egyaránt rendkívül nagy jelentősége van: elindítja a főszereplőt az önismeret és a megértés útján, megmutatva, hogy még a legzárkózottabb ember is vágyik a kapcsolódásra. Kalnozols érzékeny, humoros és olykor lírai meséje egyaránt szól a mindennapi hősökről, az emberi kiszolgáltatottságról és arról a képességről, amely minden emberben ott rejlik: a másokhoz való empatikus kapcsolódás erejéről. Néha a legcsendesebb figurák hordozzák a legnagyobb történeteket.

Radu Vancu: Kaddis Radnóti Miklósért (fordító: André Ferenc)

Mi készteti arra a kortárs román irodalom egyik legnépszerűbb alakját, hogy megírja Radnóti Miklós halál utáni verseit? Radu Vancu Kaddis Radnóti Miklósért (Kaddish) című verseskötetében a tömegsír törékeny és legyőzhetetlen utópiáját tárja fel, ahol halál, szerelem, szépség, gonosz, vágy, háború, költészet egymásba olvadva hozza létre ezt a kötetet az emberiségért. Ebből kiindulva talál rá az irodalom egyik legpontosabb meghatározására: „Szilárdságvizsgálat a pokol anyagán.” Kegyetlenség és humor, szerelem és tragédia, fény és árnyék: végtelenül emberi témák. A képzeletbeli költői világban Gyarmati Fanni találja meg férje zsebében az elázott noteszt, amit kiszárít a napon. Ahogy előtűnnek a versek, Radnóti visszatér a halálból, és beszélni kezd, hangot adva a számtalan megtöretett, meggyilkolt embernek, és nem engedi, hogy a pusztításé legyen az utolsó szó.

Kayla Czaga: Midway (fordítók: Kis Orsolya, L. Varga Péter)

„Úgy érzem magam, mint a kosz, / amit néha véletlenül megérintek, bármi is az, / ami a kanapém párnái alatt összegyűlik” – írja a magyar származású kanadai költő, Kayla Czaga Midway címet viselő harmadik verseskötetében, amely a gyász elementáris érzését járja körül. A szülei halálát követő útkeresés során Czaga többek közt ellátogat az alvilágba (legalább kétszer), a tengerpartra, a londoni Tate Modernbe, Las Vegas-i kaszinókba, vietnami éttermekbe és egy halakról szóló tankönyvbe. Keresetlenül őszinte, elégikus, bizarr és gyakorta humoros versei kíméletlen emelkedőkkel és hirtelen zuhanásokkal tarkított karneváli hintaként viszik magukkal az olvasót. Az üzenetek és a titkok, amelyeket Czaga felfedez utazásai során, egyszerre komorak és reményteliek, megrázóak és vigasztalók. A kötet változatos szereplőgárdát vonultat fel: egy külvárosi após nyugtalanító diagnózissal birkózik meg; Marge Simpson kilép a Simpson családból; a halál pedig egy metálos arc, aki túl fiatal lányokkal randizik. A Midway nemzedéke egyik legünnepeltebb és legkiválóbb költőjének új kötete, amelyet Kis Orsolya és L. Varga Péter fordításában vehet kézbe az olvasó 2025 második felében. A magyar származású szerző korábbi kötetei – Biztonsága érdekében kérem, kapaszkodjon, valamint a Hogyan legyél főszereplő – szintén a Prae-nél jelentek meg.

Georg Leß: Éhségputtók éjszakája (fordítók: Lesi Zoltán, Nemes Z. Márió)

Nem marad ki a Prae Kiadó kínálatából a kortárs német költészet. Georg Leß harmadik kötete a 2023-as Éhségputtók éjszakája (Die Nacht der Hungerputten – betekintő a kötet világába itt). A magyar irodalmi közönség ismerheti Leß munkásságát több, folyóiratban megjelent publikáción keresztül is (Tiszatáj, Versum), a Szépírók Társasága és a Goethe Intézet meghívására személyesen is találkozni lehetett vele, sőt, Lesi és Nemes Z. már műhelyt is szervezett Leß költészetének fordítására. Az Éhségputtók éjszakája szigorú költői koncepció keretében építette fel Leß, autonóm világában a főszereplők földönkívüli kannibál puttók, akik megpróbálnak új életet kezdeni a Földön. Egyszerre merít a művészettörténeti motívumokból és a populáris kultúrából, a puttók nemcsak mitológiai-vallási asszociációkat, hanem inváziós sci-fi- és horrornarratívákat is behoznak a játékba. A versei mégsem történeteket mesélnek, hanem egy lehetséges világ töredékeit villantják fel.

Agave Könyvek

Suzanne Collins: Az Aratás hajnala (fordító: Farkas Veronika)

Egy Éhezők viadala-könyv megjelenése mindig irodalmi esemény. A legutóbbi kötet, az Énekesmadarak és kígyók balladája is az adott év egyik legkomolyabb sikere volt, itt is erre van kilátás, ráadásul már készül a filmadaptáció. A világpremier márciusban várható. 

A könyv központi kérdése: „Ha elvesznek tőled mindent, amit szerettél, mi marad, amiért harcba szállnál?” Amikor felvirrad az Éhezők Viadala ötvenedik sorsolásának napja, Panem körzeteiben eluralkodik a rettegés. Ebben az évben kerül sor ugyanis a második Nagy Mészárlásra, amelyben a fiatalok szokásos létszámának kétszeresét sorsolják ki és ragadják el az otthonából. Haymitch Abernathy a kötet főszereplője, aki a Tizenkettedik Körzet egyik ezévi kiválasztottja lesz három másik körzettársával együtt. Amikor kezdetét veszi a Viadal, Haymitch ráébred, hogy eleve a vereség felé próbálják terelni. Viszont nem adja fel a harcot, és hamarosan azt akarja, hogy a küzdelme nagy hullámokat verjen a végzetes arénán kívül is.

S. A. Cosby: Bűnösök vére folyjon (fordító: Pék Zoltán)

Tekintve, hogy Dennis Lehane-től elvileg már nem nagyon várhatunk új regényt, reményeink szerint Cosby lesz az, aki a helyére lép. Ugyanaz a szikár, zsigeri próza, ugyanazok a mocskos bűnök. „Déli noir", ahogy odakint fogalmaznak róla, ráadásul a szerző minden létező díjat megnyert ezzel a kötettel, köztük az Edgart is, és olyanok kedvence lett, mint Jimmy Fallon vagy Stephen King.

A regény főszereplője Titus Crown korábban évekig FBI-ügynökként dolgozott, jelenleg az első fekete seriff a virginiai Charon megye történetében. Bár itt az elmúlt évtizedekben mindössze két gyilkosság történt, Titus mindenkinél jobban tudja, hogy csendes szülővárosa a felszín alatt veszedelmes titkokat rejt. Napra pontosan egy évvel Titus megválasztása után egy középiskolai tanárral kegyetlenül végez egy volt diákja, a diákot pedig a seriff helyettesei lövik le nem sokkal a helyszínre érkezésük után. A hamarosan megkezdődő nyomozás váratlan dolgok sűrűjébe vezeti Titust, akire élete eddigi legnehezebb döntései várnak, miközben kénytelen szembesülni a szomorú ténnyel, hogy a hit és az erőszak találkozása óhatatlanul véres leszámoláshoz vezet.

Carley Fortune: Ez a nyár más lesz (fordító: Kéri Andrea)

Fortune a romantikus regények éllovasa lett az elmúlt néhány évben, a New York Times sikerlistájának egyik legnépszerűbb szerzője, ez már magyarul is a harmadik regénye lesz, a korábbi kettő, a Minden elmúlt nyár és a Várlak a tónál egyaránt zajos siker volt.

Az Ez a nyár más lesz főszereplője, Lucy minden évben elutazik Prince Edward-szigetére a legjobb barátnőjével, Bridgettel. Itt találkozik egy vonzó helybélivel, Felixszel. Kettejük között csak úgy izzik a levegő, ám amint Lucy megtudja, hogy a srác nem más, mint Bridget öccse, megfogadják, hogy sosem ismétlik meg azt a fülledt éjszakát. Persze könnyű ezt mondani, és ahogy minden évben eljön a nyaralás ideje a szigeten, rendre Felix ágyában kötnek ki. Amikor Bridget egy héttel az esküvője előtt hirtelen elmenekül Torontóból, Lucy otthagy csapot-papot, hogy kövesse barátnőjét menedékére, a szigetre, ahol nem csak Bridgetet kell átsegítenie a válságán, de ezúttal tényleg ellen is kell állnia az egyetlen pasinak, akinek sohasem tudott.

Clare Leslie Hall: Sebzett lelkek (fordító: Szabó Olimpia)

Elsőkötetes szerző, a történelmi regény, a krimi és a romantikus irodalom határán egyensúlyozó regénye. Ez az első könyv, amit Reese Witherspoon már megjelenése előtt beválasztott a könyvklubjába, ami példátlan, és a filmjogok is elkeltek; a nemzetközi ígéret szerint ez lesz 2025 egyik legnagyobb könyve.

Blake Crouch: Wayward Pines-trilógia (fordító: Makai Péter Kristóf)

Pontosan tíz évvel az eredeti megjelenés után felújítva adjuk ki Crouch legnépszerűbb sorozatát, mely jó ideje már csak antikváriumokban érhető el olykor horroráron. Mindhárom rész új borítókat és szerkesztést, valamint a terveink szerint egy exkluzív díszdobozos kiadást kap.

A történetben Ethan Burke különleges ügynök világos küldetéssel érkezik az idahói Wayward Pines-ba: meg kell találnia és haza kell juttatnia két társát, akik egy hónappal korábban tűntek el az idilli kisvárosban. Mielőtt azonban felvehetné a kapcsolatot a helyi erőkkel, baleset áldozata lesz. Kórházban tér magához, igazolvány, mobiltelefon és aktatáska nélkül. Bár a személyzet nagyon kedves vele, őt mégis nyugtalanítja a helyzet. Miért nem tudja felhívni a feleségét és a fiát? Miért nem hiszik el a helyiek, hogy ő különleges ügynök? Mi célt szolgál a várost körülvevő elektromos kerítés? Nyomozásának végére Ethan szörnyű dolgokra döbben rá: talán soha nem jut ki élve Wayward Pines-ból, mert ő már nem ugyanaz az ember, aki egykoron volt.