Nobel-díj
"katatón monológja beveszi magát a fülünkbe és többet nem ereszt" (beszélgetés Domsa Zsófiával Jon Fosséról)
Hogy kell kimondani a friss irodalmi Nobel-díjas nevét? Hogy lett belőle drámaíró? Milyen szálak kötik össze Knausgård-ral? És legfőképp: miért írt esszét Dunaújvárosi macskák címmel? Fordítóját, Domsa Zsófiát kérdeztük.
A megalázott emlékezet (Annie Ernaux: A hely; Egy asszony)
Lehet-e apa- és egy anyakönyvet írni a szégyen érzetéből kiindulva? A Nobel-díjas Annie Ernaux erősen önéletrajzi családregényei két nézőpontból mesélik el ugyanazt - és mégis egészen mást. Radvánszky Anikó kritikája.
A választásainkról (Alice Munro: Valamit el akartam mondani)
Szégyenérzet, bűntudat, magány: lehet-e ilyen kulcsszavakkal nem depresszióirodalmat írni? Alice Munro komplex válasza nyilvánvalóvá teszi, hogy a kanadai szerző nem véletlenül kapott Nobel-díjat: 1974-es novelláskötete épp oly frissnek hat, mintha most írta volna. Szabó F. Andrea kritikája.
Nagyregény az eretnekek messiásáról (Olga Tokarczuk: Jakub könyvei)
A mindig megújulni képes, Nobel-díjas Olga Tokarczuk a Jakub könyveivel mindent egy lapra tett föl. De nyert-e vajon a Jakub könyveivel? Pálfalvi Lajos mélyelemzése nem hagy kétséget.
Meglepő tények és érdekességek az irodalmi Nobel-díj történetéből
Ma adják át Stockholmban a Nobel-díjakat, köztük az irodalmi Nobel-díjat is Annie Ernaux francia írónőnek. Bajtai András összeállításában meghökkentő tényeket és érdekességeket gyűjtött össze a Nobel-díj több mint százéves történetéből.
José Saramago: Szavak
A tegnap száz éve született José Saramago krónikája a Deste Mundo e do Outro című kötetből a debütáló Hézer Luca Sára fordításában.
Döntések és események (Annie Ernaux Eseményének filmadaptációjáról)
Szeptember végétől nálunk is látható a friss Nobel-díjas Annie Ernaux regényét adaptáló, Velencei Filmfesztivál fődíját elnyerő Esemény. Réz Anna lelkesedik érte.
Meghozták az Évek
Vége a találgatásnak: a 2022-es irodalmi Nobel-díjat Annie Ernaux nyerte el. A 82 esztendős francia írónő jelentősége vitán felül áll, így a Svéd Akadémia döntését csupán másodsorban teszi érdekessé az, hogy Salman Rushdie-nak idén sem jutott Nobel-díj. László Ferenc írása.
„Hogy felépítsünk egy új országot” (Beszélgetés Szvetlana Alekszijeviccsel)
Hogy lesz valódi irodalom az oral historyból Szvetlana Alekszijevics tollán? Hogy látja a nők szerepét a történelemben? Hogy jutott ki az országból és kényszerült másodszor is emigrációba? És egyáltalán: mi történik Belaruszban mostanság a 2020-as események után? M. Nagy Miklós interjúja a 27. Nemzetközi Könyvfesztivál Nobel-díjas díszvendégével.
Koronák és kánonok
László Ferenc hírösszefoglalójában ezúttal a királynéi testek és kritikusi-irodalomtudósi életművek vizsgálatáról, de még a Thatcher asszony ellen elkövetett képzeletbeli merényletről is szó esik.
Német Kelet-Afrika leltára (Abdulrazak Gurnah: Utóéletek)
2021 Afrika éve volt az irodalomban - nem csoda, hogy lassan a magyar boltokba is megérkezik a díjnyertesek egy-egy könyve. Elsőként Gyuris Kata teszi mérlegre a Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényét.