német nyelv
Hugo von Hofmannsthal: Persze vannak…
Most induló sorozatunkban a ma 150 éve született Hugo von Hofmannsthalra emlékezünk. Az osztrák költő, novellista, drámaíró versét Tatár Sándor fordításában közöljük.
A „láthatatlanok tömkelege” avagy Mattersék Budapesten (Max Winter: Mattersék)
Különös, oldalszámozás nélküli, 101 példányban készült könyvtárgy jelent meg Bécsben magyarul (is), melynek minden oldala az iratmegsemmisítőben végzi. Zsellér Anna nézett utána a nem hétköznapi projektnek.
A szépség és a báj vonala (Peter Handke kísérleteiről, 2. rész)
Folytatódik Mikoly Zoltán monumentális elemzése Peter Handke Kísérlet-trilógiájáról, avagy hogyan kapcsolódik egymáshoz a wurlitzer, Ávilai Szent Teréz és Van Morrison?
A szépség és a báj vonala (Peter Handke kísérleteiről, 1. rész)
Az osztrák Nobel-díjas, Peter Handke minimum megosztó személyiség - és nem a magyar könyvkiadás kedvence. Most Mikoly Zoltán kétrészes megakritikájával kíséreljük meg pótolni a hiányt - a Kísérlet-trilógiáról.
„Rilke hagyatéka nemcsak kincsesbánya, de meddőhányó is” (Beszélgetés Báthori Csabával Rainer Maria Rilkéről, 3. rész)
Utolsó részéhez érkezett Halmai Tamás beszélgetése Báthori Csabával költészeti meddőhányókról, József Attila németesíthetőségéről és persze arról, miért nem az igazi az ikonikus Tóth Árpád-sor: Változtasd meg élted!
Leo Perutz: Leonardo Júdása (részlet)
Leo Perutz hamarosan megjelenő regényének részlete Tatár Sándor fordításában.
„A magány megmenthet az élethazugságtól” (beszélgetés Báthori Csabával Rainer Maria Rilkéről, 2. rész)
Folytatódik Halmai Tamás megalitikus Rilke-beszélgetése Báthori Csabával – ezúttal mogyoróbarkákról, a francia nyelvű és az orosz lelkű Rilkéről, a Rodinhez, Cvetajevához, és Prousthoz fűződő viszonyról, no meg persze Tóth Árpád leiterjakabjáról.
Stefan Zweig: E sötét órán
Zweig-sorozatunk következő részében az osztrák író 1941-es beszéde nacionalizmusról, az elhagyhatatlan anyanyelvről és szabadságról a második világháború árnyékában, már az emigrációból, kevesebb mint egy évvel öngyilkossága előtt.
„Nem mondanám, hogy érte disszidáltam, de meglehet” (beszélgetés Báthori Csabával Rainer Maria Rilkéről, 1. rész)
Októberben és novemberben a pannonhalmi Írórezidencia vendége volt Báthori Csaba. Háromrészes megainterjúnk első részében Halmai Tamás kérdezi piarista hatásról, Bécs ezerféle nyelvéről, és a Rilke-nem-értés stádiumairól. Folytatása következik!
Ilma Rakusa: Szépség
Esterházy Péter és a magány után sorozatunk záró, harmadik részében Ilma Rakusa a szépségről ír, az ívlámpáktól a teheráni bazárokig bezárólag, Tatár Sándor fordításában.
