Az Esthajnalcsillaghoz

Ó, este szőke hajú angyala,
Most, míg hegyeken nyugszik a nap, gyújts
Szerelmi fáklyát – fénylő koronád
Viseld, és ágyunk felett mosolyogj!
Szerelmeinkre nevess; amint az ég
Kék függönyét vonod, ezüst harmatot hints
Virágra mind, ki jókor hunyja le
Édes szemét. Nyugat-szeled tavon
Háljon; csillogó szemeddel csöndre ints,
Ezüsttel vond be a homályt. Hamarosan
Visszavonulsz; akkor farkas dühöng,
Borús erdőn oroszlánszem ragyog:
Nyájaink gyapjára szent harmatod
Borul reá; hatalmaddal őket megóvd.

A Reggelhez

Hószínruhájú, kegyes, tiszta szűz,
Tárj ki arany kapukat, és jöjj elő;
Ébreszd menny alvó hajnalát; a tűz
Szálljon kelet csarnokából, engedj
Virradó napra mézes harmatot.
Sugárzó reggel, köszönts napsütést,
Hajszára induló vadászt, s jelenj
Meg koturnusos lábaddal a dombokon.

*

A versek eredeti címe: To The Evening Star; To Morning.

A fordító köszönetet mond Nádasdy Ádámnak a javításokért.