Katie Farris: Arra az esetre, ha meghalok
Fotó: 1749
Katie Farris: Arra az esetre, ha meghalok

A csigolyáimon át
a gerincem tövéig
ereszkedő
kötél
mostanra elvékonyodott.

A kemoterápia alatt a macskánk szolidaritást vállalt velem,
a kemény deszkapadlón
hagyta a bajuszát,
én pedig összegyűjtöttem az összes makulátlan, fehér zárójelet,
és elültettem mindet
a föld torkába.

A karantén alatt
megtanultam levágni barbár
hajadat. Azóta folyton égnek áll:
így tiszteleg emelt szintű barbaritásom előtt. Arra az esetre,
ha meghalok, ígérd meg, hogy megkeresed nehéz fonatom
és eltemeted –

szükség lesz egy kötélre,
hogy legyen mivel leengedni a földbe,
a biztonság kedvéért többet is elástam
különböző stratégiai pontokon,
mert kell majd egy háló is,
ami megtartja a testemet.

*

A vers eredeti címe és megjelenési helye: In the Event of my Death, The Nation, 2020 november. 

A vers szerzőjéről
Katie Farris (1983)

Amerikai költő, műfordító. Eddigi kötetei: boysgirls (Marick Press, 2011; Tupelo Press 2019), Thirteen Intimacies (Fivehundred Places, 2017), Mother Superior in Hell (Dancing Girl, 2019).

A fordítóról
Izsó Zita (1986)

Gérecz Attila-díjas költő, drámaíró, műfordító, az 1749 szerkesztője. Legutóbbi kötete: Éjszakai földet érés (Scolar Kiadó, 2018), legutóbbi fordítása: Rafael Pinedo: Plop (FISZ-Kalligram, 2019).

Kapcsolódó
Katie Farris: Az Atlantai Rákközpont előtt