Szellő fújja a part finom füvét,
Az éjszakában árbócos hajó horgonyoz.
Alacsonyan állnak a tág égen a csillagok,
Holdat tükröz a hullámvert folyó.
Hiába a csalfa írói hírnév,
Nem jut többé állás, ha megöregszem.
Mire az elhagyatott sodródás?
Magányos sirályként ég és föld között.
*
A vers eredeti címe: 杜甫, 旅夜书怀
Kínai költő és politikus. A Tang-kor klasszikus kínai költészetének egyik legnagyobb alakja.
Műfordító. Kínai, koreai, japán és angol nyelvből dolgozik. Fontosabb fordításai: Gao Xingjian: Lélek-hegy (2008), Han Kang: Nemes teremtmények (2018), Mo Yan: Élni és halni végkimerülésig (2020)
