Az egyik fiú kitekerte a fekete bársonyt. Egy csákányfej feküdt rajta. Teljesen normális csákányfej, de tökéletesen kifényesítve, úgy csillogott a napfényben, mint valami drága japán kard. Valek fogta ezt a csillogó, enyhén hajlított vasdarabot, és Viktor Nyikolajevics arcához emelte. A csákányfej egyik oldalára ez volt vésve:

PROCUL DUBIO.

A másikra pedig:

AD MEMORANDUM.

Viktor Nyikolajevics meredten nézte a csillogó fémet. Monoclonius pedig közben az ő szemébe nézett, és elégedetten bólintott.

– Emlékszik.

Vlagyimir Szorokin: Monoclonius (M. Nagy Miklós fordítása)

A teljes szöveg ide kattintva olvasható.