Későkapitalista korszakunk legsúlyosabb világjárványa a HIV (humán immundeficiencia vírus) rövidítéssel ismeretes retrovírus. A retrovírusok „(a Retroviridae család tagjai) olyan RNS-genommal rendelkező vírusok, amelyek életciklusuk során az RNS-üket DNS-sé írják át, majd azt beillesztik a gazdasejt egyik kromoszómájába. Erről az ún. provírusról másolódnak az új vírusgenomok” – ahogyan az Encyclopedia Britannica nyomán a magyar nyelvű wikipédia oldal fogalmaz. A HIV-vel megfertőzött emberek bizonyos, akár tíz évig is terjedő lappangási időszak elteltével az úgynevezett AIDS tüneteit produkálhatják – manapság, a kilencvenes évek közepétől fogva főként olyan szegénység és/vagy társadalmi stigmatizáció és/vagy korrupció sújtotta régiókban, köztük Kelet-Európában is, ahol a fertőzöttek nem részesülnek (magas fokon aktív) antiretrovirális kezelésben (ART / HAART: antiretroviral therapy / highly active antiretroviral therapy).

Az AIDS-et magyarul szerzett immunhiányos tünetegyüttesként szokás fordítani.

A szerzett immunhiányos tünetegyüttes gyilkosság

Diamanda Galás 1984-től aktivistaként és művészként is kiemelt szereplője az AIDS-szel kapcsolatos társadalmi diskurzusnak és harcoknak. 1986-ban bátyja, a drámaíró Philip-Dimitri Galás belehalt a betegségbe. 1989. decemberében Diamanda Galás egyike volt annak a negyvenhárom tüntetőnek, akik az ACT UP (AIDS Coalition to Unleash Power) mozgalom Stop the Church (Állítsuk meg az egyházat) akciója során félbeszakította John O’Connor bíboros miséjét a New York-i neogótikus St. Patrick katedrálisban, és ezért magában a templomban tartóztatták le. A tüntetésen összesen körülbelül négyezer-ötszázan vettek részt, és még az eukarisztiát is megszentségtelenítették – az akció a korabeli melegjogi és AIDS-mozgalmakban is ellentmondásos véleményeket gerjesztett. Az érintett bíboros egyébként rendszeresen az iskolákban történő szexuális fölvilágosítás és óvszerosztás ellen szónokolt. 1990-ben aztán Diamanda Galás a szintén New York-i Saint John the Divine katedrálisban adta elő Plague Mass (Pestismise) című zenei-színházi performanszát, amely bizonnyal a legradikálisabb művészi-politikai manifesztuma az AIDS-szel kapcsolatos társadalmi diskurzusnak. 1991-ben jelentette meg a hanganyagot lemezen. A beszélő-énekes egész sor karakteren megy át, a második, This is the Law of the Plague (Ez a pestis törvénye) című tételben például a Léviták könyvéből és Dávid zsoltáraiból idéz és travesztál szöveghelyeket, a How Shall our Judgment be Carried out upon the Wicked (Hogyan hajtjuk végre ítéletünket a gonoszon) címűben pedig a Jelenések könyvéből, ám a sokféle hang között mégis az a meghatározó, amelyiken keresztül azonosul a HIV-fertőzöttekkel.

Amit a Halálos Együttérzés föltár
Minket akik itt rothadunk
És nagyon is élők vagyunk
És végignézzük ahogy a férfiatlan részvét biztonságos
Zónákba vonul…
Dicsőítsük a Lassú Halál mestereit...

Ó Úr Jézus, talán letelt az időm
Az ördög nyolc lába tapad a gerincvelőn

Hoc est signum sangre meum
Hoc est signum corpus meum
Hoc est signum sangre meum
Hoc est signum corpus meum

1992-ben, amikor egy brooklyni tetoválóművésszel a „mindannyian HIV-pozitívak vagyunk” föliratot varrattam a kezemre, akkor ezzel sok dolgot mondtam. Az egyik dolog az volt, hogy nem különítheted el a nem fertőzöttet a fertőzöttől olyan módon, ahogyan azt az úgynevezett liberális orvosok szerették volna, hogy szépen kirakod a fertőzötteket New Yorkon kívülre, Plum Island-re. Nem különítheted el a nem fertőzöttet a fertőzöttől azzal, hogy utóbbiaktól megtagadod az országodba való belépést. Nem különítheted el a nem fertőzöttet a fertőzöttől úgy, hogy a fertőzötteket egy külön emeletre rakod, amely tele van aggatva vörös, fertőzésveszélyt jelző táblákkal, szeméttel eteted őket, és a katolikus ápolónővéreknek megtiltod, hogy a bűnösöknek fájdalomcsillapítót adjanak, viszont beengeded hozzájuk a katolikus papokat, hogy fölvilágosítsák őket pokolbeli kilátásaikról haláluk után abban az esetben, ha nem gyónják meg, hogy egész életük bűnben telt el. Nem különítheted el a fertőzöttet a nem fertőzöttől úgy, hogy azt mondod, nekem nincs AIDS-em, nekem szifiliszem van, aminek semmi, de semmi köze az AIDS-hez, és aztán korai halálra ítéled őket, mert inkább belehalnak a betegségbe, mint a stigmába, ahogy oly sokukkal történt, mint például a legjobb barátommal is 1996-ban, aki még ma is élne, ha nem dermesztette volna le a stigma, és emiatt szándékosan olyan orvost választott, akinek a kutatása azon az opción és véleményen alapult, hogy nem a HIV okozza az AIDS-et. Egy másik vélemény, vagy még inkább barátom saját kutatása más kutatókkal együtt okosabb lett volna. Ő tudta is ezt jól, de azt mondta nekem 1989-ben, amikor először találkoztunk, hogy ha HIV-et diagnosztizálnak nála, megöli magát. Mindegy volt, mit mondok neki, tovább látogatta ezt a gyakorló orvost, aki fönntartotta tagadását hat évig, amikor pedig már túl késő volt, a következő évben pedig piacra dobták a proteáz inhibitorokat – egy évvel barátom halála után [a proteáz inhibitorok az antiretrovirális kezelés során használt alapgyógyszerek – LZ]. Nem, nem különítheted el a nem fertőzöttet a fertőzöttől azzal, hogy azt mondod, „én nem szenvedek a vírustól, engem megkímélt.” Mert egy napon egy városban egy pillanatban rájössz, hogy egy vírus, egy kórokozó, valami mérgező kínoz, amely nem hagyja el a testedet; és akkor fölfogod majd, hogy nem a halottat gyászolod, hanem a még életben lévők szenvedését gyászolod. Nem menekülhetsz, nem menekülhet senki sem a halál elől, de még ennél is rosszabb, hogy nem menekülhet senki sem és te sem menekülhetsz az elől az élő elől, amelyik megízleli a véredet és aztán abból táplálkozik.

Galás politikai radikalizmusából, konfliktusvállaló és –kereső alkatából fakadóan természetesen a HIV-fertőzéssel kapcsolatos problémakör minden ponton összefügg más társadalmi problémákkal, szociális egyenlőtlenséggel, a LMBTQ-társadalom tagjainak a  stigmatizációja elleni küzdelemmel. Ám a Pestismise manifesztumában sem találjuk semmi nyomát valamiféle moderált politikai korrektségnek. Ahogy Thomas Bernhard elbeszélője mondja a Kioltásban (Auslöschung): minden művészet túlzásművészet, mert ha nem túlzunk, akkor semmi sem látszik, csak a túlzás révén lesznek kivehetőek a dolgok, ennek a gondolatnak a szelleme lengi be Diamanda Galás egész életművét, köztük különösképpen a Plague Mass-t.

A gyilkosok hagynak bennünket elpusztulni egyenként
És a gyilkosok hagynak bennünket elpusztulni egyenként
A senkiháziak, akik a fehér fölsőbbrendűséget is hirdették, újra itt vannak
Ejakulál a kisfaszú miszter nagyember
A seggnyaló szemétládák társadalmában
Míg bennünket egyik pokolból másikba taszítanak
Hogy a napfölkeltét koldulással és lopással köszöntsük
A gazdagok gyógyszeréért ami nem lesz legalizálva
Vagy a népirtó kormány által szubvencionálva
Mikor sejlik föl előttünk vajon a kiválasztottak orvossága?
Mikor ölt testet vajon a kiválasztottak orvossága?
Testvérei a vérnek nővérei az együttérzésnek
Magatokra hagyva küldünk benneteket
A pozitív összefüggésből a pozitív meggyőződéssel
Hogy a pozitív meggyőzés fölbújtja az üldöztetést
És megtorlásra bátorítunk hogy elkerüljük a keresztrefeszítést
Minden gyávának és kukkolónak pedig:
Minden jegy elkelt a temetésre
Minden jegy elkelt a temetésre
Minden jegy elkelt a temetésre
Minden jegy elkelt a temetésre
Fivéreim ne szigetelődjetek el
Dicsőíteni kívánom a lassú halál mestereit
Ne legyen tévedés ez nem rászedés
Fivéreink akik hajléktalanként élnek New York utcáin
Napjaink gerillaháborújában
Kormánysegély nélkül, telefon nélkül, tévé nélkül, fogak nélkül, boncolás nélkül
Miközben az ostoba és impotens a tesztre és a listázásra szavaz
A San Francisco-i állami főügyész pedig protokollt vált
Szavazzuk meg ki éljen ki haljon és zúzzuk össze a lázadókat
Miközben a gyilkosok és hazugok azt mondják túl nagy a halálozási számunk
Miközben a hírek minden nap új tuti gyógyszerrel aláz
A szemüket behunyók kapzsi üzleti csápjai virgonckodnak és
ÜDVÖZLÜNK SZERZETT IMMUNHIÁNY
ÜDVÖZLÜNK SZERZETT IMMUNHIÁNY
Mi akik harcolunk és gyászolunk a megszűnt életért tizenöt percenként így szólunk
A SZERZETT IMMUNHIÁNYOS TÜNETEGYÜTTES GYILKOSSÁG
A SZERZETT IMMUNHIÁNYOS TÜNETEGYÜTTES GYILKOSSÁG
A SZERZETT IMMUNHIÁNYOS TÜNETEGYÜTTES GYILKOSSÁG

(A szövegben kurzív részek Diamanda Galás Plague Mass című lemezéről való szövegrészletek fordításai, a hosszabb prózai rész pedig az Updating the Plague and the Mass: Prayers for the Infidel című konferencia-előadásából, amelyet 2009. október 9-én tartott a Concordia Unicersity-n.