Azokról, akik kiszorultak. Költőien. Izlandiul (Einar Már Guðmundssonról)
Fotó: Johannes Jansson/norden.org
Azokról, akik kiszorultak. Költőien. Izlandiul (Einar Már Guðmundssonról)

Júniusban jelenik meg magyarul az egyik legkultikusabb izlandi regény, A mindenség angyalai Einar Már Guðmundssontól az Ø Kiadónál Egyed Veronika fordításában. Veress Dávid miniportréja a szerzőről.

Einar Már Guðmundsson bölcsészkarrierje úgy indult, mintha egy mérnök fejéből pattant volna ki: erőt (és a szülei pénzét) nem kímélve összehasonlító irodalomtörténetet hallgatott különféle egyetemeken, majd takarítóként helyezkedett el. 1980-tól kezdve azonban más irányt vett a történet, ugyanis ebben az évben szerzőnk egyszerre két verseskötettel jelentkezett („Van itt valaki Kóróna-ruhában?” [Er nokkur í kórónafötum hér inni?], „A futár magányossága” [Sendisveinninn er einmana]), amelyeknek egyedi hangvétele rögtön feltűnést keltett, és sikerük ráállította Guðmundssont arra az egyenes írói pályára, amely korának egyik legnagyobb izlandi szerzőjévé tette.

Első regényét, „A csigalépcső lovagjait” (Riddarar hringstiganst) két évvel később írta egy könyvkiadó – utóbb fölényesen megnyert – pályázatára. „Népi íróhoz” illően innentől boncolgat és foglal állást társadalmi kérdésekben, amelyek eleinte a háború után rohamosan és visszafordíthatatlanul modernizálódó Reykjavík peremterületein élők problémáit jelentik. Munkásságának egy másik fontos jellemzője, a nyelvalkotás ugyancsak már ekkor megjelenik a sajátságos, de természetesnek ható gyerek-felnőtt nyelven mesélő hatéves főszereplő narrációjában.

A negyvenes-hatvanas évek Reykjavíkjából mindmáig erősen táplálkozik a izlandi irodalom – ami persze nem is csoda, hiszen évszázadokat hozott be (?) a sziget ebben a pár évtizedben –, de csak a hetvenes évek második fele körül induló generáció tette át az elbeszélések magától értetődő kiindulási pontját vidékről a városba. Az első Reykjavík-regények között Guðmundsson több műve mellett ott találjuk Pétur Gunnarson Pont, pont vesszőcskéjét (Punktur punktur komma, strik; Veress Kata fordításában olvasható magyarul), valamint Einar Kárason „Ördögszigetét” (Þar sem djöflaeyjan rís) és „Aranyszigetét” (Gulleyjan) is. Ezekben – a többnyire felnövéstörténetekben – kezdett el igazán kialakulni a város mítosza és amerikai kultúrával átitatott identitása.

A valódi áttörést A mindenség angyalai (Englar alheimsins) jelentette Guðmundsson számára. A regény kivételes zsenialitásának híre eleinte szájról szájra terjedt, majd az Északi Tanács Irodalmi Díjával közismerté vált, mostanra pedig kötelező olvasmány a gimnáziumokban. Ez a töredékes, nagyon költői, fontos és minden tragikussága ellenére humoros elbeszélés az író skizofrén bátyának félig fikciós élettörténete, amelyet az – a regényben Páll néven – egyes szám első személyben mond el a síron túlról. A művészhajlamú Páll majdnem egész életében tudathasadásos volt, szorongástól, dührohamoktól és paranoiától szenvedett, a túlvilágról visszanézve pedig keresi, hogy mitől is alakulhatott így az élete (és közben lenyűgözően eleven képet fest az átalakuló Reykjavíkról, a „fejlődés” árnyoldaláról, a társadalomból kiszorultak életéről). Világszerte ünneplik ezt a megható, de legkevésbé sem érzelgős regényt, amiért nyelvet adott az őrületnek, és olyan érzékenyen mutatja be a pszichés betegek életét és létélményét, mint előtte talán senki más a világirodalomban. Örvendetes hír, hogy a napokban magyarul is megjelenik Egyed Veronika fordításában az Ø kiadónál (részlet a regényből itt olvasható).

Szerzőnk továbbá három forgatókönyvet is írt Friðrik Þór Friðrikssonnal közösen, az Oscarra jelölt Természet gyermekeit (Börn náttúrunnar, 1991), a Mozinapokat (Bíódagar, 1994) és a Mindenség angyalait (Englar alheimsins, 2000). Utóbbi hallatlan sikert aratott Izlandon: a nagyszerű színészi játék mellett már csak a – jelenleg többek között pogány főpapként működő – Hilmar Örn Hilmarson és a Sigur Rós által írt filmzenéjéért bőven érdemes időt szánni rá. A műből színdarab is készült, amelyet 2013-ban az év legjobb színi előadásának választottak Izlandon.

Einar Már Guðmundsson eddig hat verseskötetet, két novellagyűjteményt, két gyerekkönyvet és tizenkét regényt tett le az asztalra. Utóbbiak számos nyelven megjelentek, A mindenség angyalait csúcstartóként harmincnál is több fordításban közölték. Jelenleg Reykjavíkban él a feleségével, akivel öt gyerekük született.

Az esszé szerzőjéről
Veress Dávid (1990)

Vallástörténész, műfordító. Legutóbbi fordításkötete:  Bergsveinn Birgisson: Válasz Helga levelére (Ø, 2022).

Kapcsolódó
Einar Már Guðmundsson: A mindenség angyalai (részlet)