A pandémia és a mikronovella (Jan Carson egyperceseiről)
Fotó: European Union Prize for Literature / Jonathan Ryder
A pandémia és a mikronovella (Jan Carson egyperceseiről)

Jan Carson Belfastban élő északír író jelenleg az ír irodalmi szcéna egyik legizgalmasabb és legeredetibb alakja. 2014-ben jelent meg első regénye Malcolm Orange Disappears címmel, melyet 2016-ban a Children’s Children című novelláskötet követett, majd 2017-ben a Postcard Stories című mikronovella-antológia. The Fire Starters című második regénye 2019-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A koronavírus árnyékában eltelt elmúlt egy évben további két kötete látott napvilágot: 2020 augusztusában Postcard Stories 2 címmel egy újabb mikronovella-gyűjtemény, illetve ez év április elején a The Last Resort című novelláskötet. Jóllehet formai szempontból a szövegeket a diverzitás jellemzi, gyakran magukon viselik a mágikus realista írásmód jegyeit, illetve átütő vonásuk a helyenként groteszkbe, illetve abszurdba hajló sötét humor.

A szerző elmondása szerint azért fordult a mikronovella műfaja felé, hogy ki tudjon mozdulni a második könyve befejezése után rátörő alkotói válságból. Elhatározta, hogy a 2015-ös év minden egyes napján lejegyez egy történetet egy képeslap hátára, és elküldi egy barátjának vagy ismerősének szerte a világban. Az év végére annyira belejött, hogy gyakori utazásai során tovább folytatta a mikronovellák írását, így amikor 2020. január végén elhatározta, hogy egy időre abbahagyja ezt a tevékenységet, a szövegek száma már elérte a 850-et.

A koronavírus emberi érintkezési formákat drasztikusan leszűkítő hatása azonban újra visszavezette ehhez a formához, mely az elszigeteltség okozta magányérzet enyhítésének, a kapcsolatteremtésnek és a közösségépítésnek az eszközévé vált számára. A lezárások alatt született több, mint száz képeslaptörténet címzettjei főként idős, egyedül, vagy idősek otthonában élő emberek voltak. Kezdetben a közösségi művészeti facilitátor minőségében megismert emberekkel szerette volna ily módon a lezárások által megszakított kommunikációt fenntartani, de hamarosan bárki megkereshette azzal a kéréssel (egy külön e célból nyitott Instagram oldalon és a Facebook oldalán), hogy lepje meg egyedül élő hozzátartozóját egy postán érkező történettel. Mint több interjúban és blogoldalán is beszámolt róla, rengeteg pozitív visszajelzést kapott a legkülönbözőbb emberektől: egy 86 éves egyedül élő nő tavaly tavasszal például megüzente, hogy a számára írt történetet olvasva először nevetett fel hat hete tartó elzártságában. Az ilyen jellegű pozitív visszajelzések a szerző számára is erőt adtak.

A mikronovella műfajára épülő közösségi projektbe az idősebbek mellett a gyerekek is bekapcsolódtak. A nyomtatásban megjelent két válogatást Benjamin Phillips illusztrációi kísérik. Az elmúlt egy évben született, Instagramon posztolt mikronovellákat azonban gyerekrajzok illusztrálják. Az első rajzot a szerző unokahúga készítette, majd ismerősök gyerekei is csatlakoztak, végül pedig kilenc országból 135 gyerektől érkezett rajz, és a közös munka az elszigetelő objektív körülmények ellenére a résztvevők számára az együtt alkotás örömét biztosította. (További részletekért lásd a @JansPostcardStories Instagram oldalt.)

Jan Carson irodalmi fesztiválok közkedvelt vendége, mivel saját szövegeinek kiváló tolmácsolója – 2018-ban hazánkban (Budapesten és Debrecenben) is tartott már felolvasást. Eddig a Settling című novellája jelent meg magyar fordításban (Beköltözés, fordította Gula Marianna, Tiszatáj, 2020. szeptember).

Az esszé szerzőjéről
Gula Marianna (1970)

A Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének oktatója. A James Joyce Ulyssesének kanonikus magyar fordítását jelentősen átdolgozó műfordítói  munkacsoport tagja (Európa 2012, Helikon 2021). Legutóbbi kötete: A Tale of  a Pub: Re-Reading the “Cyclops” Episode of James Joyce’s Ulysses in the Context of Irish Cultural Nationalism (Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012).

Kapcsolódó
Jan Carson: Képeslaptörténetek (2.)
Jan Carson: Képeslaptörténetek (1.)
Jan Carson: Képeslaptörténetek (3.)