apám gyűlölte szibériát
ő maga mondta így
harminc évig éltem száműzetésben
szörnyű szörnyű föld mondta
megjöttem a munkából mesélte
lefeküdtem arccal a falnak csak hogy ne lássam
szibériát
hogy ne kelljen néznem
szibériát
és a sztyeppére
gondoltam
a sztyeppe fehér fehér kiégett füvére
a szétrepedt dinnye vörös húsára
csak ezt a szűk szibériát ne kelljen nézni
ott éltünk ebben a halálhozó szűk világban
éltünk és néztük a fenyőfákat és hóvirágot szedtünk a hegyen
és amikor leeresztették a vizet a vízerőműre
mi néztük a fehér vizet
arcunkon a feledés és fájdalom bonyolult
permetével

*

A vers eredeti címe: Когда мы жили в Сибири