Okszana Vaszjakina: mikor szibériában éltünk (2.)
Fotó: Shutterstock
Okszana Vaszjakina: mikor szibériában éltünk (2.)

apám gyűlölte szibériát
ő maga mondta így
harminc évig éltem száműzetésben
szörnyű szörnyű föld mondta
megjöttem a munkából mesélte
lefeküdtem arccal a falnak csak hogy ne lássam
szibériát
hogy ne kelljen néznem
szibériát
és a sztyeppére
gondoltam
a sztyeppe fehér fehér kiégett füvére
a szétrepedt dinnye vörös húsára
csak ezt a szűk szibériát ne kelljen nézni
ott éltünk ebben a halálhozó szűk világban
éltünk és néztük a fenyőfákat és hóvirágot szedtünk a hegyen
és amikor leeresztették a vizet a vízerőműre
mi néztük a fehér vizet
arcunkon a feledés és fájdalom bonyolult
permetével

*

A vers eredeti címe: Когда мы жили в Сибири

A vers szerzőjéről
Okszana Vaszjakina (1989)

Orosz író, költő. Legutóbbi kötete magyarul: Seb (Helikon, 2023)

A fordítóról
M. Nagy Miklós (1963)

Műfordító, kritikus, a Helikon Kiadó irodalmi vezetője. Orosz, angol és spanyol nyelvből fordít. Legutóbbi kötete: Ha nem is egy bomba nő (Cartaphilus, 2014).

Kapcsolódó
Okszana Vaszjakina: mikor szibériában éltünk (1.)
Okszana Vaszjakina: mikor szibériában éltünk (3.)
Okszana Vaszjakina: mikor szibériában éltünk (4.)