"Ahány virág virít a réten,
Szőlő s kalász érik az évben,
Te éppen annyi csókot adj.
S én mindet visszaadva sorra,
Ügyelek hálára, modorra,
Viszontcsók nélkül ne maradj."

Joachim du Bellay: Csók (Jeney Zoltán fordítása)

A teljes fordítás itt olvasható.