Marina Ivanovna Cvetajeva: A zsidókhoz

Akárki megtiport, akárki szabdalt,
Ó, el nem égő szent csipkebokor!
A földön az egyetlen ronthatatlant,
Mit Krisztus ránk hagyott halálakor:

Izráel! Eljő második uralmad.
Oly súlyos minden garasért az ár:
Hogy megfizessed, te a véred adtad:
Hős! Áruló! Próféta és Kufár!

Akármelyiktek, bárha gyertya csonkja
Mellett számolja, haszna mily busás,
Szavát Krisztusnak hangosabban mondja,
Mint Márk, Máté vagy János és Lukács.

A megfeszítés - merre ember jár-kel -,
És a levétel, amit láthatunk.
Utolsó egy fiaddal, ó, Izráel,
Valóban eltemetjük Krisztusunk!