Tíz könyv karácsonyra, ha tökéletes ajándékot keresel
Fotó: Pixabay / Ylanite Koppens
Tíz könyv karácsonyra, ha tökéletes ajándékot keresel

Közeledik a karácsony, ezért most olyan friss, hazai megjelenésű könyveket gyűjtöttünk össze, amelyek garantáltan tökéletes ajándékok lesznek a karácsonyfa alá.

Misima Jukio: Élet eladó (Jelenkor, Mayer Ingrid fordítása)

A Jelenkornak több jelenleg is futó, gyönyörű kivitelezésű életműsorozatot köszönhetünk, az eredetileg Pécsett alapított könyvkiadó gondozza ugyanis többek között Cormac McCarthy és Albert Camus életművét. 2018-ban vágtak bele a huszadik század egyik legfontosabb japán szerzőjének, Misima Jukio műveinek (újra)kiadásába, elsőként pedig a szerző 1949-ben megjelent Egy maszk vallomásai című önéletrajzi regénye látott napvilágot náluk Gy. Horváth László új fordításában. Az életműsorozat második darabjára három évet kellett várnunk: októberben került a boltok polcaira Misima Jukio 1968-ban megjelent Élet eladó című regénye, amely eredetileg folytatásokban jelent meg a japán Playboyban. A Quentin Tarantino-filmek hangulatát idéző, alig több, mint kétszáz oldalas mű főhőse a reklámszövegíróként dolgozó Jamada Hanio, aki egy sikertelen öngyilkosságot követően úgy dönt, hogy egy tokiói újságban eladásra kínálja az életét. A sötét komikummal átitatott, abszurd cselekményvezetésű alkotásban mérgező sárgarépák mellett egy vámpírasszony is feltűnik, Misima Jukio pedig görbe tükröt tart elénk, miközben a modern Japán fogyasztói társadalmát kritizálja. Misima Jukiót a hatvanas évek első felében háromszor is jelölték Nobel-díjra, ám az első japán íróként végül nem ő, hanem fiatalkori mentora, Kavabata Jaszunari vehette át a legrangosabb irodalmi kitüntetést, 1968-ban. Misima Jukio két évvel később, 45 éves korában hunyt el: egy sikertelen katonai puccskísérlet után szeppukut követett el. A mai napig kultikus rajongással övezett író életéről mindenképpen érdemes megnézni Paul Schrader 1985-ben bemutatott Mishima: A Life in Four Chapters című remek, ám méltatlanul keveset emlegetett filmjét is.

Quentin Tarantino: Volt egyszer egy Hollywood (Helikon, Sepsi László fordítása)

A Helikon a közelmúltban több világirodalmi gyöngyszemmel is megajándékozta a hazai olvasókat: Bartók Imre új fordításában nyújtották át a gótikus horrorirodalom kedvelőinek Bram Stoker örökzöld klasszikusát, a Drakulát, Stanisław Lem századik születésnapját pedig Solaris című örökérvényű regényének eddigi legszebb magyar kiadásával ünnepelték meg. A Helikon adta ki a közelmúltban Quentin Tarantino sokak által várt regényírói bemutatkozását, a Volt egyszer egy Hollywoodot, amely nem más, mint az amerikai filmrendező azonos című kilencedik mozijának irodalmi továbbgondolása. A Volt egyszer egy Hollywood ugyanakkor sokkal több, mint a 2019-ben bemutatott kultikus mozifilm megregényesítése, hiszen Tarantino az egész, hatvanas években játszódó történetet újragondolta, majd rengeteg mellékszállal és új szereplővel, illetve azok háttértörténetével bővítette ki az alapsztorit, mindennek köszönhetően pedig a Volt egyszer egy Hollywood önálló irodalmi műként is kimagasló regény, s azok számára is számos izgalmas fordulatot tartogat, akik kívülről fújják a filmet. Azt eddig is tudtuk, hogy Quentin Tarantino remekül tud írni, forgatókönyvíróként nem véletlenül nyert kétszer is Oscar-díjat, írói debütálása pedig nem kevésbé hatásos és szuggesztív, mint a filmjei. Abban bízunk, hogy ezek után talán kedvenc regényei is napvilágot látnak magyarul, első regénye népszerűsítése közben ugyanis Tarantino elárulta, hogy melyik a négy kedvenc könyve, amelyek jelentős mértékben inspirálták: a 9/30/55 és az Eyewitness John Minahantől, a The ​Moviegoer Walker Percytől és David Seltzertől a The Omen.

Gabriel García Márquez: A ​világ legszebb vízihullája (Magvető, Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc fordítása)

Az 1927-ben született Gabriel García Márquez nevét elsősorban olyan regényei tették híressé, mint a Száz év magány, A pátriárka alkonya, az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája vagy a Szerelem a kolera idején. Pedig a kolumbiai író novellistaként kezdte pályafutását a negyvenes években, és abban a műfajban is kiemelkedőt alkotott, nem véletlenül emelte ki életművének ezt a kevéssé ismert részét indoklásában a bizottság, amikor 1982-ben Nobel-díjjal jutalmazták. Márquez a regényei mellett novelláiért is kiérdemelte a legrangosabb irodalmi elismerést, „melyekben a fantasztikus és a realista ötvöződik a képzelet egy gazdagon megszerkesztett világában, ily módon reflektálva egy kontinens életére és konfliktusaira”. A Magvető gyönyörű kivitelezésű Márquez-életműsorozatában több évtized után novemberben jelent meg egy friss válogatás a mágikus realizmus leghíresebb dél-amerikai képviselőjének novelláiból A világ legszebb vízihullája címmel. A felejthetetlen történetek főhősei különcök és átlagemberek, és ahogyan regényeiben, úgy ezekben a novelláiban is magával ragadó a kivételes erejű és szépségű márquezi mágia, humor és melankólia.

Hervé Le Tellier: Anomália (Park, Gulyás Adrienn fordítása)

„Egy ​olyan díjra, mint a Goncourt, soha nem számít az ember. Először is nem azért ír, hogy megkapja, és nem is lehet elképzelni, hogy milyen is az, amikor megkapja” – nyilatkozta Hervé Le Tellier, miután tavaly elnyerte a Goncourt-díjat Anomália című regényéért. A legrangosabb francia irodalmi elismerést az év „legjobb és legképzelettelibb prózai művéért” ítélik oda: 1903 óta olyan híres szerzők is megkapták, mint Marcel Proust (Bimbózó lányok árnyékában), Robert Merle (Két nap az élet), Simone de Beauvoir (Mandarinok), Michel Tournier (A Rémkirály), Patrick Modiano (Sötét boltok utcája), Marguerite Duras (A szerető) és Michel Houellebecq (A térkép és a táj). Az 1957-ben született Hervé Le Tellier matematikusként végzett, pályáját pedig tudományos újságíróként kezdte. 1992-ben csatlakozott az Oulipo nevű irodalmi csoporthoz, amelynek 2019 óta az elnöke. A kilencvenes évek eleje óta mintegy harminc kötetet publikált, magyarul elsőként Anomália című regénye jelent meg a közelmúltban, amelyből 2020-as kiadása óta világszerte több, mint egymillió példányt adtak el. A csavaros, ezerarcú regény egy megrongálódott, de végül szerencsésen landoló repülőgép tizenegy utasának története, akiknek saját duplikátumaikkal kell szembesülniük. Hervé Le Tellier bravúros módon keveri művében a különféle zsánereket a szépirodalmi igényű prózával, könyvére pedig a posztmodern science fiction és a cyberpunk is nagy hatást gyakorolt, nem meglepő tehát, hogy a virtuóz, fanyar humorral átitatott alkotást olvasva a valóságról alkotott alapvető képünk is megkérdőjeleződik.

Thomas Savage: A kutya karmai közt (Könyvmolyképző, Sándor Alexandra Valéria fordítása)

A 2003-ban, 88 éves korában elhunyt Thomas Savage a huszadik századi amerikai irodalom méltatlanul keveset emlegetett szerzője. Első novellája 1937-ben jelent meg, 1944 és 1988 között pedig összesen tizenhárom western műfajú regényt írt, melyek közül a legjobb, az 1967-ben kiadott A kutya karmai közt semmiképpen sem nevezhető tradicionális vadnyugati regénynek. A könyörtelen történet két főszereplője egy mindenben különböző testvérpár: az egyszerű, őszinte és gyengéd George, illetve a zsarnokian durva, szadista, homofób Phil. Kettejük ambivalens kapcsolatát beárnyékolja, amikor George váratlanul feleségül vesz egy fiatal özvegyasszonyt, és elhozza a farmjukra, Phil ezek után ugyanis mindent elkövet, hogy tönkretegye öccse újdonsült házastársát. Thomas Savage lassan kibontakozó regényét az elmélyült jellemábrázolás és a szereplők kifinomultan ábrázolt lélektana teszi felejthetetlenné, miközben a bonyolult kapcsolatok hálójában vergődő emberek hiába küzdenek a kilátástalansággal. A regény emellett az elfojtott homoszexualitás, illetve a gyűlölet és a pusztítás mérhetetlen vágyának sötéten ragyogó metaforája, melynek címe a Zsoltárok könyvéből származik: „Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, s az én egyetlenemet a kutyák körmeiből.” A regényből az Oscar-díjas Jane Campion írt és rendezett egy nem kevésbé nyugtalanító filmet, amelyet a Netflixen nézhetünk meg.

Ernest Hemingway: A mi időnkben (21. Század, Déry Tibor, Sükösd Mihály, Szász Imre fordítása)

A 21. Század Kiadónak több szemet gyönyörködtető életműsorozatot is köszönhetünk: John Updike és Paul Auster művei mellett tavaly ők kezdték el újra kiadni szebbnél szebb borítókkal Ernest Hemingway könyveit. Az öreg halász és a tenger, az Akiért a harang szól, a Búcsú a fegyverektől és a Fiesta után ötödikként nemrég jelent meg Hemingway A mi időnkben című novelláskötete. Az eredetileg 1925-ös könyv Hemingway első korai remekműve, amelyet ma már a huszadik századi novellairodalom egyik legfontosabb alkotásaként tartanak számon, arról nem is beszélve, hogy ez a kiemelkedő válogatás kulcsfontosságú fogódzót nyújt Hemingway későbbi munkásságának megértéséhez. Ebben a kötetben jelentek meg először Hemingway olyan, ma már klasszikusnak számító novellái, mint az Indián tábor és a Háromnapos szélvész, a könyv magyar megjelenése pedig azért is fontos, mert a 21. Század Kiadó hazánkban először az eredeti kötetek megjelenési sorrendjében és azok tartalmát követve, három kötetben adja majd közre Hemingway novellisztikáját, akit 1954-ben „erőteljes és a korstílust befolyásoló elbeszélő művészetéért” jutalmaztak irodalmi Nobel-díjjal.

Jessica Bruder: A nomádok földje (Európa, Dranka Anita fordítása)

2017-ben jelent meg a tengerentúlon Jessica Bruder felkavaró tényregénye, A nomádok földje, amelyben azoknak a folyton úton lévő munkavállalóknak az életéről tudósít, akik a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságot követően úgy döntöttek, hátrahagyják otthonaikat, és lakókocsijukkal az Egyesült Államokban utazva szezonális munkákból tartják el magukat. Jessica Bruder cikkeit 2003 óta közli a The New York Times, de emellett olyan népszerű magazinok munkatársa is, mint a The Guardian, a Wired, a The Washington Post vagy a Harper’s Magazine. Műveiben különféle szubkultúrákat és társadalmi problémákat mutat be, első könyvét pedig a kultikus Burning Man-fesztiválról írta. A nomádok földje című tényfeltáró munkája kapcsán három évet töltött huszonegyedik századi lakókocsis nomádok között, akikkel tizenötezer kilométert utazott, Mexikótól egészen a kanadai határig. Egyszerre lenyűgöző és hátborzongató dokumentumregényében az amerikai gazdaság sötét mélységeiről mesél, miközben megrázó emléket állít mindazoknak, akik a túlélés érdekében lemondtak a helyhezkötöttségről. A nomádok földjét a megjelenése óta több, mint húsz nyelvre lefordították, a könyv alapján pedig Chloé Zhao a tavalyi év egyik legszebb amerikai filmjét írta és rendezte meg, amelyet megérdemelten jutalmazott a Filmakadémia három Oscar-díjjal.

William Gibson: Neuromancer (Agave, Farkas Veronika fordítása)

1984-ben jelent meg William Gibson első regénye, a Neuromancer, amely a mai napig az egyetlen olyan könyv, amelyet Nebula-, Hugo- és Philip K. Dick-díjjal jutalmaztak. Habár a műfajteremtő alkotás a megjelenése után sokáig nem keltett feltűnést, híre pedig sokáig csak szájról szájra terjedt, ma már minden idők egyik legjobb cyberpunk művének tartják, amely méltán kapott helyet a Time magazin száz legjobb angol nyelven írt regényét bemutató összeállításában is. A kultikus rajongással övezett regény főhőse Henry Case, a mátrixból száműzött hacker, aki elvállal egy utolsó megbízást egy óriási hatalommal rendelkező mesterséges intelligencia ellen. Az Agave új kiadásának különlegessége, hogy Farkas Veronika új fordításában adta ki nemrég a könyvet, amelynek végén William Gibson exkluzív utószava mellett Jack Womack Valami sötét gödör című esszéje is olvasható.

Olga Tokarczuk: Nyughatatlanok (L’Harmattan, Hermann Péter fordítása)

A L’Harmattan Világ-Szép-Irodalom című hiánypótló sorozatában jelent meg nemrég Olga Tokarczuk sokat vitatott Nyughatatlanok című nagyregénye, amely a fülszöveg szerint „egyszerre szól az emberi testről, az életről, a halálról, a mozgásról és a vándorlásról”. A Le Figaro francia napilap „eredeti, szenvedélyes és remekül megírt” könyvnek nevezte, a The Guardian kritikusa pedig így lelkendezett róla: „Európa szállodái jól tennék, ha minden éjjeliszekrényen tartanának egyet ebből a könyvből. Nem tudok ennél a könyvnél jobb útitársat elképzelni ezekben a viharos, fanatizmussal teli időkben.” Az 1962-ben született lengyel írónő eredeti végzettsége szerint pszichológus, egyetemi tanulmányai idején pedig önkéntesként viselkedészavaros serdülők pszichiátriai gondozóintézetében dolgozott. 1985-től terapeutaként praktizált, és Jungot tanulmányozta, ami hatással volt az írásaira is. Első könyve 2003-ban jelent meg Az Őskönyv nyomában címmel, az áttörést karrierjében pedig az Őskor és más idők, illetve a Nappali ház, éjjeli ház című művei hozták el. 2018-ban elnyerte a Nemzetközi Booker-díjat, illetve 2019-ben megkapta az egy év késéssel kiosztott irodalmi Nobel-díjat egyedülálló életművéért, amelyben „mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát”.

Eric Jager: Az utolsó párbaj (Gabo, Bori Erzsébet fordítása)

Az 1957-ben született Eric Jager elismert amerikai irodalomkritikus, akinek szakterülete a középkori irodalom. A Kaliforniai Egyetemen tanító professzor 2004-ben adta ki Az utolsó párbaj című történelmi regényét, amely a tizennegyedik századba kalauzolja olvasóját. Az 1386-ban, a százéves háború által megtépázott Franciaországban játszódó történet főhőse Carrouges-i János lovag, aki Skóciából visszatérve szembesül a ténnyel, miszerint kedvesét, a fiatal Marguerite-et megerőszakolta régi riválisa, Jacques Le Gris fegyvernök. Hogy bizonyítsa ellenfele bűnösségét, Carrouges-i János végül VI. Lajos királyhoz folyamodik kérvényével, miszerint Isten döntsön a két nemes ügyében a bajvívó porondon, egy halálig tartó párviadalban. Eric Jager elképesztően alapos kutatómunkára támaszkodva mutatja be a legendás párbajt és a százéves háború történetét, arról nem is beszélve, hogy lenyűgöző könyvében bámulatos erővel villantja fel a középkori jog és a nők ellentmondásos helyzetét, amelyek keserű tanulságai a hasonló jelenkori esetekről is sokat elárulnak. A regényből Ridley Scott rendezett grandiózus filmet, amelyet októberben mutattak be a hazai mozik.

Az esszé szerzőjéről
Bajtai András (1983)

Költő, műfordító, a Lelkigyakorlatok világirodalmi versblog alapító szerkesztője. Versum-díjas. Legutóbbi kötete: Kerekebb napok (Kalligram, 2014)

Kapcsolódó
Tíz megrendítő vers a költészet világnapjára
Bajtai András (1983) | 2022.03.21.
Öt kihagyhatatlan dokumentumfilm világhírű írókról az HBO Max és a Netflix kínálatából
Bajtai András (1983) | 2022.04.22.