A Larry Kramer-projekt (HBO Max) 

A melegségét egész életében nyíltan vállaló Larry Kramer a hatvanas években sikeres forgatókönyvíróként kezdte pályafutását, a nevéhez fűződik például Ken Russell 1969-es Szerelmes asszonyok című filmjének forgatókönyve is, D. H. Lawrence 1920-ban megjelent regényének adaptálásáért pedig Oscar-díjra is jelölték. 1978-ban jelent meg Faggots című ellentmondásos regénye, amelyben kendőzetlenül ábrázolta a meleg közösség promiszkuitását. Miután a nyolcvanas években egyre több barátja lett az AIDS áldozata, többedmagával megalapította a Gay Men’s Health Crisis nevű szervezetet, és melegjogi aktivistaként kezdett el harcolni az amerikai kormány AIDS-krízis kirobbanása idején tanúsított apátiája és az egészségügy bürokratikus bénultsága ellen. Magyarul sajnos a mai napig nem jelent meg könyve, de 1985-ben bemutatott The Normal Heart című drámájából Ryan Murphy rendezett 2014-ben megrázó filmet Igaz szívvel címmel, melynek Mark Ruffalo volt a főszereplője. Pályafutása során Larry Kramer több más sikeres drámát is írt, melyek közül az 1992-ben bemutatott The Destiny of Me-t Pulitzer-díjra is jelölték. Jean Carlomusto 2015-ös dokumentumfilmjében erőteljes portrét fest a keresetlen stílusú AIDS-aktivistáról, aki könyörtelen szónokként hosszú évekig emberfeletti erővel és elszántsággal küzdött azért, hogy az AIDS-ben szenvedők tovább élhessenek. Larry Kramer a nyolcvanas évek végén maga is HIV-fertőzött lett, 2001-ben pedig májátültetésen esett át. Habár ugyanebben az évben a Newsweek azt írta, hogy haldoklik, az Associated Press pedig néhány hónappal később még a haláláról is beszámolt, Kramer végül 84 éves korában, 2020. május 7-én hunyt el tüdőgyulladásban.

David McCullough: A szavak festője (HBO Max)

Az 1933-ban született David McCullough napjaink egyik legismertebb amerikai történész-írója, akinek nevéhez számos felejthetetlen történelmi dokumentumregény megírása fűződik. 1951-ben lett a Yale Egyetem hallgatója, ahol angol irodalmat tanult többek között olyan későbbi legendás szerzőkkel, mint Robert Penn Warren, John Hersey vagy John O’Hara, de itt lett Thornton Wilder barátja is. Első, 1968-ban megjelent könyvét a johnstowni árvízről írta, 1972-ben ezt követte a Brooklyn híd megépítésének történetéről szóló lenyűgöző könyve. Magyarul mostanáig mindösszesen két munkája jelent meg: 1986-ban az Európa adta ki a több mint 800 oldalas Óceántól ​óceánig – A Panama-csatorna építésének története című monumentális művét, majd harminc évvel később, 2016-ban jelent meg A ​Wright fivérek – A repülés szerelmesei című könyve. David McCullough két Pulitzer-díjat is nyert Harry S. Truman és John Adams amerikai elnökökről szóló munkáiért, de ő volt például a 2003-as Vágta című amerikai sportfilm narrátora is. 2006-ban megkapta az Amerikai Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetését, az Elnöki Szabadság-érdemrendet. Mark Herzog 2008-as hangulatos dokumentumfilmjében David McCullough saját maga eleveníti fel írói pályafutásának meghatározó pillanatait, de elmeséli azt is, hogy minek köszönhetően fordult érdeklődése például a Brooklyn híd vagy a hírhedt 1889-es árvíz felé, arról nem is beszélve, hogy még abba a kis házikóba is beleshetünk, ahol évtizedek óta egy régi Royal írógépen írja vaskos könyveit.

Henry Miller: A vágy prófétája (Netflix)

Az 1891-ben született Henry Miller leghíresebb könyve, a Ráktérítő 1934-ben Párizsban jelent meg: szexuális töltete és nyelvezete miatt évtizedekre betiltották, és csak a hatvanas években adhatták ki újra, Amerikában. „A Ráktérítő az alsó testtájék nyomorúságait egyedülálló érzékenységgel és szabadsággal tárja fel [...]. A társadalmi és erkölcsi konvenciók béklyóit levetkőző Miller könyvét filozófiai ábrándozásokkal, fantazmagóriákkal és szexuális légyottjairól szóló anekdotákkal fűszerezi. A regény Samuel Beckett megfogalmazása szerint »nagy jelentőségű esemény a modern irodalom történetében«, amely kétségtelenül sokat tett a testi szerelmet övező társadalmi tabuk és a szeretkezés ábrázolására használatos nyelv lerombolásáért” – olvashatjuk az önéletrajzi ihletésű botrányműről az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz című válogatásban. A beatnemzedék kultikus előfutáráról Gero von Boehm készített rabul ejtően őszinte és szokatlanul pikáns dokumentumfilmet, amelyet 2017-ben mutattak be. Az archív felvételeken az idős szerző a rá jellemző huncut módon tekint vissza a harmincas évek Párizsára és fiatalkorának bohém, túlfűtött éveire. Megismerhetjük többek között Brassaïhoz fűződő barátságát, akivel együtt fedezte fel az erkölcsileg felszabadító város ismeretlen oldalát, illetve Anaïs Ninhez fűződő romantikus viszonyát is, továbbá bepillantást nyerhetünk tabukat nem ismerő személyiségének és írásművészetének titkaiba, de láthatjuk azt is, hogyan készültek híres vízfestményei. Az 1980-ban, 88 éves korában elhunyt Henry Miller elsősorban trágár könyvek szerzőjeként híresült el, aki a mai napig megosztja a kritikusokat, a róla szóló dokumentumfilm pedig felejthetetlen élményt nyújt minden olvasójának.

Arthur Miller, az író (HBO Max)

2017-ben a Telluride Filmfesztiválon mutatták be a huszadik század egyik legnagyobb amerikai drámaírójáról, Arthur Millerről készült lehengerlő dokumentumfilmet, amely több szempontból is különleges alkotás. Az Emmy-díjra jelölt portréfilmet ugyanis nem más, mint a világhírű drámaíró harmadik házasságából született lánya, Rebecca Miller rendezte, akinek nevéhez olyan emlékezetes játékfilmek fűződnek az elmúlt húsz évből, mint a Pippa Lee négy élete, a Jack és Rose balladája, a Menekülés az életbe vagy a Maggie terve. Rebecca Miller – aki egyébként 1996 óta Daniel Day-Lewis felesége – az édesapjával készített rengetegórányi személyes beszélgetést és korábban sosem látott családi videót használt fel, aminek köszönhetően igazán bensőséges és hangulatos dokumentumfilmmel ajándékozta meg mindazokat, akik kíváncsiak Arthur Miller írói pályafutásának és magánéletének fontos eseményeire. Az ügynök halála, az Édes fiaim, A salemi boszorkányok, a Pillantás a hídról és A bűnbeesés után című drámák legendás szerzője kendőzetlen őszinteséggel és magával ragadó humorral meséli el saját lányának az életét, első sikereit, majd későbbi bukásait, bátran beszél arról, hogy milyen érzés volt, amikor évtizedekig mellőzték, majd a kilencvenes években újra elővették a darabjait, továbbá feleleveníti Elia Kazan rendezővel való legendás kapcsolatát. Tőle hallhatjuk Marilyn Monroe-val kötött házasságának és válásának történetét is. A dokumentumfilm különösen szívszorító pillanatai közé tartozik, ahogyan Miller a szexszimbólumról és a Kallódó emberek című filmdráma forgatásáról mesél, amelynek ő írta a forgatókönyvét, és amely végül Monroe utolsó befejezett filmje lett. A családi videók révén pedig Arthur Miller egy másik oldalát is megismerhetjük, az apáét és nagypapáét, aki a drámaírás mellett szabadidejében legszívesebben bútorokat készített a pajtában.

Margaret Atwood: A szavak ereje (HBO Max)

A 82 éves Margaret Atwood 1961-es indulása óta 18 regényt és 18 verseskötetet adott ki, emellett számos dokumentumregénye, novelláskötete, gyerekkönyve és képregénye is megjelent. Könyveit évtizedek óta rengetegen olvassák világszerte, a szélesebb közönség azonban csak néhány évvel ezelőtt ismerte meg a nevét, amiben óriási szerepet játszik a regényeiből készült Alias Grace és A szolgálólány meséje című tévésorozatok kirobbanó sikere. A róla készült dokumentumfilmet először a világhírű kanadai írónő nyolcvanadik születésnapján, 2019 novemberében mutatták be: a mű gerincét Margaret Atwood világ körüli útjának állomásai képezik. „Sosem gondoltam, hogy népszerű író leszek. Csak jó író akartam lenni” – vallja be szerényen a Booker-, Franz Kafka- és Arthur C. Clarke-díjas szerző Nancy Lang és Peter Raymont kissé csapongó, ám ennek ellenére is magával ragadó portréfilmjében. A készítők rajongása teljesen érthető, hiszen ki merne vitatkozni azzal a kijelentéssel, hogy Margaret Atwood „egy kulturális és irodalmi rocksztár, egy nemzetközi kincs, egy nagy nemzetközi hang, a kanadai irodalom alapító anyja”. A dokumentumfilmben kronológiai sorrendben mutatják be az írónő életének és pályafutásának legfontosabb eseményeit, Atwood bensőséges vallomásait pedig a rokonai, barátai és munkatársai nyilatkozatai szakítják meg. A film felejthetetlen pillanatai közé tartozik, amikor Margaret Atwood ellátogat A szolgálólány meséje forgatására, ahol Elisabeth Moss szinte szóhoz sem jut a meglepetéstől, de érdekes bepillantani írói műhelytitkaiba, irodalomszervező és aktivista munkásságába is, illetve különösen megható, ahogyan Atwood egykori és egyetlen férje, Jim Polk mesél a megismerkedésükről.