The Jesus Lizard / Dante
Fotó: 1749
The Jesus Lizard / Dante

Amerikai noise rock és Dante pokla: "a fönséges és profán legtisztább fúziója".

“When in hell do as the hellions do”

The Jesus Lizard featuring Dante

TUDOK TANULNI

Esőistent küldök neked festett balsafából
A törzsvendég azonban nem zavar senkit sem
Inkább lennék valódi isten aki jól nyomja le a gombokat
Úgy nyomnám mint egy Corleone

Nyomom és kész
Ha a pokolba mész ha a pokolba mész
tégy úgy mint a pokolbéliek

Talán tudok tanulni
nyakamat nem teszem rá
Talán tudok tanulni
ne is számíts rá
Talán tudok tanulni
ha keményen próbálom
Talán tudok tanulni
micsoda ötlet barátom

Mindig baj ha olcsón kapom
és megpaskolom Jézus farkát
A manhattani vonat követi a fönnforgást
Fegyverem odarakom ahova a kurva nyújtja karját

Nyomom és kész nyomom és kész
Ha a pokolba mész ha a pokolba mész
tégy úgy mint a pokolbéliek

Talán tudok tanulni
sosem próbáltam nagyon
Talán tudok tanulni
Jézus mit szólna vajon
Talán tudok tanulni
Jézus mit szólna vajon

Itt kattintható a zenekar bandcamp-oldala. 

Az I Can Learn című dal, melynek a fönti szöveg a fordítása, persze itt nem hallgatható meg, mert már egy pénzhajhászó nagy kiadónál, a Capitolnál és már nem a legendás Touch & Go Records-nál jött ki. Tehát ezt az egy dalt itt hallgassátok meg:

David Yow, a legendás The Jesus Lizard frontembere már a föntebbi szövegért igen előkelő helyet vívott volna ki magának Dante poklában: az istenkáromlók a gyilkosokkal, rablókkal, öngyilkosokkal, homoszexuálisokkal és kamatszedőkkel együtt a hetedik körben vannak kitéve különféle perverz kínzásnak; a firenzei szerző ugyan nem tart kimerítő enumerációt a bűnösök eme fajtájából, az isten nevét hiába szájukra vevők tagjaiból, ellentétben a homoszexuálisokkal; büntetésük helyszíne a tűzesővel vert forró homok, amelyen rohangálnak föl-alá eszüket vesztve, kivéve egyiküket, akit évfordulós szerzőnk, jobban mondva szerzőnk inszcenírozott alteregója említ, mégpedig egy óriási embert, aki nem más, ahogyan azt Nádasdy Ádám kiváló fordításához készített jegyzetében írja, mint „Capaneus, nagy termetű görög katona-király. Részt vett Théba városának mondabeli ostromában, ahol gúnyosan azt kiáltotta Jupiternek (=Zeusznak), hogy védje meg a várost. Jupiter erre egy villámmal agyonsújtotta.”[1]

Jupiter isten válasza nem sokban különbözik egy Corleone válaszától; David Yow színpadi jelenléte pedig a Dante által ábrázolt két istenkáromló attitűdöt egyesítette magában: illumináltan föl-alá rohangált, a közönséget pedig kihívóan harcra hívta, azoknak meg

Percig sem pihent nyomorult kezük
csapkodó tánca, mely hol itt, hol ott
söpörte le az újabb tüzeket.[2]

Lássátok ennek illusztrációját egy lentebbi linken.

Jézus gyík a népi elnevezése a mitológiai eredetű elnevezéssel bíró sisakos baziliszkusznak (Basiliscus basiliscus; görögül „kis királyt” jelent, aki a Bibliában az ördög, valamint az egyik dantei „főbűn” [ld. lentebb], a luxuria megtestesítője: nekik csak a második kör jutott, ahol a híres pár, Paolo és Francesca is szenved). Az állat népi nevéhez fűzhető további magyarázat helyett álljon itt ez a videó; nemcsak forró homokon, tűzesőben, koncertszínpadon, hanem vízen is lehet szaladgálni:

Igazából rengeteg The Jesus Lizard-dal linkjét megadhatnám, annyira szeretem őket, főleg a Steve Albini producerrel készített első négy (!) lemez dalait. Steve Albini, aki maga is zenész (Big Black, Rapeman, Shellac), és többek között a Nirvanával és a legutóbbi Sound & Vision-futamban tárgyalt PJ Harvey-val is dolgozott együtt, a következőket írta a zenekarról a The Jesus Lizard Book című kiadványban: „A Jesus Lizard a legnagyszerűbb zenekar, amelyet valaha láttam… a legjobb zenészek, akikkel együtt dolgoztam… a fönséges és profán legtisztább fúziója.”[3]

Az utolsó kitétel mutatis mutandis Dante életművére is áll alighanem.

Ha valamit én, aki viszont ezt írom, igazán sajnálok, az az, hogy soha nem jutottam el egy The Jesus Lizard-koncertre sem.

És ha már választani kell, akkor fogjuk nyakon a Puss című dalt. És nem azért, mert ez az a dal, amelyikkel a zenekar legközelebb jutott a „slágerhez”, és amelyik szerepelt a kiváló Liar című lemezük előtt a Nevermind utáni Nirvanával közös split EP-jükön is. A dal címszereplője és beszélője egy olyan figura, aki szintén méltó lett volna Dante tollára. A ’puss’ magyarul elsősorban ’kiscicát’ jelent, ám az amerikai szlengben ’punci, illetve hozzávetőleg ’gyáva szar alak’ jelentésben használatos leginkább. Mivel a ’punci’ szó kortárs anyanyelvünkön, alighanem anglomán-amerikanizáló behatás folytán, fölvette a hozzávetőleges ’gyáva szar alak’ jelentést is, így maradjunk a dalcímben a puncinál, főként azért, mert természetesen nem egy kiscicáról, hanem egy nőbántalmazó-nőgyűlölő gyáva szar alakról van szó. (A dalszöveg lezárása az ilyen jellemhibával rendelkező elkövetők tipikus beszédmódját prezentálja északkelet-államokbeli szlengben, melynek egy részét igyekeztem átültetni kortárs magyar szexista szlengbe.)

Dante hét „főbűnének” mindegyike, mint azt Nádasdy Ádám írja bevezetőjében, valójában „rossz hajlam (lat. vitium, magyarítva vícium), tehát nem tényleges bűn (lat. peccatum), és nem bűntény (lat. delictum). Ezek a jellemhibák súlyos bűnök forrásai lehetnek.”[4]

A dalszöveg ihletforrásaként szolgáló alak, hogy maradjunk a magyarlatinnál: viciózus delikvens. David Yow így emlékezett meg a figura és a dalszöveg kapcsolatáról: „Ez a szöveg leginkább egy Chicagóból ismerős arcról szól, akit itt meg kellene neveznem, de mégsem teszem. Egy igazi gyáva szar – lelökött egy lányt egy chicagói klub lépcsőjén. A dal[szöveg] lüktetését ez az aktus adja. Ám egy adott dal szövege sokszor sok más dologból is jöhet. Itt például a »Szedd ki a kocsiból«-rész nagyjából a Texasi láncfűrészes gyilkos egyik jelenetéből származik: a lány már holtan fekszik a teherautó padlóján egy zsákban, a srác meg egy bottal bökdösi.”

És hogy mire képes színpadon egy ötvenhét (!) éves David Yow kétezertizenhétben, azt tekintsétek és hallgassátok meg az alábbi linken. Hát, nem egy puss.

PUNCI

Adj valamit hogy csillapítsam a vérzést mert másképp rábaszok
Lelöktem a lépcsőházban a nőt és megrugdostam na most már vihetitek
Lenyomtam még némi bourbont a torkán
Mert szüksége volt egy jó verésre
Csak nyisd már azt az ajtót

És szedd ki a kocsiból szedd ki a kocsiból
Szedd ki a kocsiból szedd ki a kocsiból

Szedd ki csöcsök szőrös muff semmi több
Lenyomtam még némi bourbont a torkán
Megraktam análba aztán szaxizott
Heréim verettem szopós szájába
Pofáját befogva pofán is vertem
Nyelvhegye lefogva csipogó befogva [stb.]

*

Jegyzetek:

[1] Dante: Isteni színjáték. Ford. Nádasdy Ádám. Magvető, Budapest, 2020. 139.

[2] Ibidem, 138.

[3] https://pitchfork.com/thepitch/260-inside-the-jesus-lizards-new-book/

[4] Dante-Nádasdy, idem, 31.

Az esszé szerzőjéről
Lengyel Zoltán (1982)

Zenél, ír, fordít, színházban dolgozik. Legutóbbi kötete: A sors kritikájáról (Tiszatáj, 2016).