1749: Amikor belépsz egy könyvesboltba, melyik részleghez mész először, és miért?

Karin Smirnoff: A regények között válogatok magamnak, és a gyerekkönyvek között az unokámnak.

1749: A vidék sok könyvedben központi szerepet játszik. Számodra mi a vonzó a városon kívüli életben – emberként és íróként?

KS: Az élet falun először is könnyebben átlátható. Az emberek jobban látszanak, és izgalmasan sokszínűek. Jól (talán egy kicsit túlságosan is jól) ismerik egymást, és élesebbek a kontúrjaik. Vidéken a természet mint az ember körülményeinek és hétköznapjainak szerves része is fontosabb szerepet játszik.

1749: Sokan állították párhuzamba Jana Kippót és Lisbeth Salandert, akik erős, ugyanakkor traumatizált nők, akiknek a külvilággal való kapcsolatuk eléggé összetett. Te milyen kapcsolatot látsz kettőjük között?

KS: Vannak közöttük bizonyos hasonlóságok, de Lisbeth eléggé statikus hősnő, míg Jana Kippo inkább egy fejlődésre alkalmas, hús-vér ember.

1749: Tervezed-e, hogy a Millennium sorozat után visszatérsz Jana Kippo világába – vagy azt a fejezetet íróként már lezártnak tekinted?

KS: Már elkezdtem írni egy negyedik Kippo-könyvet, de egyelőre csak a többi projekt mellett.

1749: Okoztak-e neked valaha meglepetést olyan olvasók, akik sajátosan értelmezik a könyveidet – olyan módon, amire soha nem gondoltál volna?

KS: Igen, olvastam például olyan egyetemi dolgozatokat, amelyek megállapítják, hogy a könyveimet a marxista-leninista történetek közé lehet sorolni.

A könyveket egyébként leendő pszichoterapeuták is sokszor forgatják szakirodalomként.

1749: Sokszor írsz sötét, komor témákról, de a szöveged nyelvezete és ritmusa teret hagy az olvasónak a csend és az elmélkedés számára. Számodra írás közben milyen szerepet játszik a csend és a lassúság?

KS: Igazából semmilyet. Alapvetően nyugtalan alkat vagyok, és gyorsan írok. Arra azonban törekszem, hogy ne irányítsam az olvasó gondolkodását, hanem hagyjak neki teret saját következtetései és elmélkedései számára.

1749: Megfordult-e valaha a fejedben, hogy gyerekeknek vagy fiataloknak írj? Ha rászánnád magad, miről írnál nekik?

KS: Eddig nem, de szívesen írnék szórványtelepüléseken játszódó, komoly krimiket vagy thrillereket a 9–12 éves korosztálynak.

1749: A könyveidet számtalan nyelvre fordították és fordítják le. Mit érzel azzal kapcsolatban, hogy a szöveged a fordítás révén megváltozik, illetve más formában él tovább?

KS: Ezt nehéz megmondani, mivel nem tudom az összes nyelvet összehasonlítani.

Az eredetiben sok nyelvjárási szó szerepel, a fordításokban értelemszerűen nem.

De mindig bízom abban, hogy a fordító úgy igazítja ki a szöveg nyelvezetét, hogy az az olvasók számára a lehető legmegfelelőbb legyen.