„A zsánerirodalom útmutatást ad”  (beszélgetés Shelley Parker-Channel)
Fotó: Jeremychanphotography / Getty images
„A zsánerirodalom útmutatást ad” (beszélgetés Shelley Parker-Channel)

Shelley Parker-Chan British Fantasy Awardot nyert történelmi fantasyja, A nappá vált lány egy csapásra fontos szerzővé avatta íróját. Makai Máté beszélgetett vele utánzáskultúráról, konfucianizmusról és 14. századi kínai queerekről.

1749: A nyugati kultúrkörben visszatérő klisé, hogy a másolás és az imitáció szerves része a kínai kultúrának. Jü Hua Kína tíz szóban című kötetében például önálló fejezetet szentel ennek a témának. A Nappá vált lány című regényed hőse, a nőként született Csu Csungpa, illetve az eunuch Oujang is egyfajta imitációt hajt végre. Mondhatjuk, hogy ezek a szereplők kapcsolódnak ehhez a kulturális jelenséghez?

SPC: Jü Hua Brothers című könyve nagy hatással volt rám, mint íróra, különösen az a mód, ahogy komédiát, tragédiát, cinizmust és brutalitást egymásra rétegezve mutatja be Kína útját a jelenbe. Azt persze le kell szögeznünk, hogy az ázsiai kontinensen élő kínaiak és a diaszpóra kultúrája, ahová én is tartozom, nagyban eltér egymástól – különösen egyedi azok esete, akik nem a kulturális forradalom, hanem a már újabb, „birodalmi” törekvések korszakában vándoroltak ki. 

A „másolás” kultúrájának anarchista, törvényen kívüli gyakorlata – olyan termékek és munkák lemásolása, melyek a hiperkontrollált, hivatalos kínai életen kívülről érkeznek – nekem olyan beállítódásnak tűnik, ami kifejezetten a kulturális forradalom utáni időszak embereit jellemzi.

Engem például nem. De ez a fogalom szerintem kifejezetten érdekes nézőpontból közelíti meg azt, ahogy a regényeim a genderkérdéshez viszonyulnak. A hőseim társadalmi nemük miatt kirekesztett karakterek – Kate Bornstein amerikai teoretikus szavait idézve. Egyikőjük sem felel meg szigorúan egyik, társadalom által előírt nemi szerepnek sem. A kirekesztődés néhányuknak nagy fájdalmat okoz, míg másoknak, az utánzóknak, akik kreatívan kihasználják a nemi szerepekben rejlő lehetőségeket, és ellenőrizetlenül és leleplezetlenül bolyonganak a gender-világban, erőt ad, és személyes motivációként szolgál.

1749: A regényeidben a Ming-dinasztia alapító éveinek alternatív történetét meséled el. A nappá vált lányban Csu nőként, ahogy a regény szereplői mondják, “másodlagos” személyként születik. Ez a fajta maszkulinitás, illetve a patriarchális berendezkedés mennyire volt tipikus ebben a korszakban?

SPC: A hagyományos konfucianizmus, különösen a neokonfucianizmus, ami a Ming-dinasztia megalapítására is hatással volt, egyértelmű világrendet fektetett le: a Menny a Föld felett, az Uralkodó az emberek felett, az apa a család többi tagja felett áll. A családon belül lényegében az apa testesíti meg az uralkodót, akit a többiek imádnak, és akinek engedelmességgel tartoznak. Ebben a világnézetben különösen fontos, hogy a világ alkotóelemei egymással harmóniában álljanak, és ezt úgy biztosíthatták, ha mindennek megvolt a neki kijelölt, „megfelelő” helye. 

A konfuciánus hit persze sokat változott az elmúlt évszázadok alatt, de bizonyos elemei, például a férfiak felsőbbrendűsége vagy a „harmónia fenntartása” – többek között – a nemi szerepek állandóságával (nincsenek queerek, nem kérdőjelezik meg a nemi normákat), érintetlenek maradtak a kultúránk értékrendjében.

1749: Első köteted egyik nagy érdeme, hogy az öncélúság elkerülésének érdekében a gendervonatkozású kérdéseket jól kidolgozott narrációba ágyazod. Emellett a történelmi fikció vagy a fantasyirodalom eszköztárát is alkalmazod. A történeted megírásához szervesen hozzájárultak az említett zsánerekben rejlő lehetőségek?

Az alternatív történelem mindig párbeszédben áll a valós történelemmel,

így hasznos eszköznek bizonyul, amikor tükröt szeretnénk tartani a társadalom azon döntései elé, melyek oda vezettek, ahol ma tartunk. Az alternatív történelem nem pusztán azt kutatja, „mi lett volna, ha” a történelem máshogy alakul, és egy másfajta realitást eredményez, mint amit ismerünk. Felteszi azt a kérdést is, hogy ha el tudunk képzelni egy másfajta valóságot, akkor mi akadályoz meg bennünket abban, hogy ezt létre is hozzuk? Már ha éppen ezt akarjuk. 

Én arra használtam fel az alternatív történelem nyújtotta lehetőségeket, hogy egy új korszak kezdetét képzeljem el – nem egy olyan korszakét, melyet ugyanazok a férfiak hoznak létre, akik mindig is birtokolták a hatalmat, hanem azok, aki mindig is ki voltak rekesztve a rendszerből.

Egy olyan világot, amit marginalizált és queer emberek alkotnak meg saját maguk, magukért, olyanok, akiknek soha nem adatott meg, nem csak az irányítás, de a létezés puszta lehetősége sem. Ma nem ilyen világban élünk. De az alternatív történelemben rejlő potenciál, hogy megmutassa, a változás lehetséges, ameddig képesek vagyunk rá, hogy azt elképzeljük.

1749: Csu helyzete és története kifejezzen komplex. A nappá vált lányban egy tipikus férfiszerepet kell magára öltenie a túlélés érdekében. És habár a kötet számos karaktere hagyományos női szerepben (kurtizán, feleség) érvényesül, ezek a szerepek eleve kirekesztettebb, másodlagos helyzetben vannak a patriarchátuson belül. Azt jelenti mindez, hogy az életben történő érvényesüléshez férfias szerepbe kell bújnia?

SPC: Egy erős patriarchális rendszeren, például a hagyományos konfucianizmuson belül is lehet hatalma egy nőnek, habár ez sok esetben egy férfi létéhez kötött. Lehetett például valaki nő létére is kormányzó, ha a fia még nem érte el a kormányzáshoz szükséges kort. A kurtizán Csang úrnőt, a Radiant Emperor duológia egyik karakterét egy híres és sikeres 19. századi kalóznő, Csen-Ji inspirálta. Az én újragondolásomban Csang úrnő hozzámegy egy nem túl okos sócsempészhez, akit aztán gigászi kereskedelmi birodalmának kiépítésére használ fel, amit a férfi csak névleg irányít. Mindezt pedig hagyományos női szerepben éri el. Elképesztő sikerei ellenére neme sok mindenben korlátozza őt. És nem pusztán abban, hogy mit tehet meg, de abban is, hogy mi az, amit egyáltalán „elképzelhet”. Csang úrnő számára például, minden hatalma ellenére, elképzelhetetlen, hogy valaha is a trónra üljön – legfeljebb a trón mellé. A patriarchális rendszer korlátokat állít elé. Míg a főhős Csu Csungpa trón utáni vágyakozása, illetve az, hogy nem hagyományosan nőként vagy férfiként kíván uralkodni, további fenyegetést jelent a fennálló rendszerre, és megnyitja az utat a többi társadalmi nem számára is.

1749: Csu és Oujang is cinikus és kifejezetten erőszakos, machiavellista karakterek. És nekem úgy tűnik, hogy A nappá vált lány alapvetően kritikus a főhőseivel szemben. Az ő hozzáállásuk szükségszerűen jellemezte a Ming-korszak társadalmi-politikai érdekérvényesítő stratégiáját?

SPC: A nappá vált lány egy kifejezetten nyugtalan korszakot mutat be: egy dinasztia végét, amikor a felbomló társadalomban általánossá válik az erőszak. Ugyanakkor azt is illusztrálja, ahogy a hatalomban lévő patriarchátus az erőszak erejével határozza meg, kinek számít, kinek nem az élete. A regényben 

olyan karaktereket ismerhetünk meg, akik nem pusztán az előmenetelük, hanem a túlélésük érdekében alkalmazzák az erőszakot egy értelmét vesztett világban.

A második kötet fő kérdése, hogy van-e ennek az erőszaknak létjogosultsága, vagy csak állandósítja a kegyetlenkedést és az elnyomást a világban. Az egész tétje végső soron az, hogy lehetséges-e egy másfajta, jóval inkluzívabb, együttérzőbb világ.

1749: Szerinted újra kell az emberiség történetét genderszempontok szerint írni? Az írásod egyben aktivizmus is, vagy „pusztán” spekulatív fikció?

SPC: A zsánerirodalom – fantasy, romantikus irodalom – utat mutat nekem, olvasónak, hogyan éljek jól, hogyan gyógyítsam be a sebeimet, hogyan éljek és működjek együtt másokkal, és gyűjtsek bátorságot az élethez. És itt most nem arra gondolok, hogy ezek a történetek kivétel nélkül pozitív példával kell hogy szolgáljanak, hanem arra, hogy olvasás közben tanulunk a hőseink hibáiból, melyeket mi igyekszünk elkerülni az életben. Én olyan emberekről írok, akik küzdenek azzal, hogy az életüket a genderük határozza meg. Némelyikük jó döntéseket hoz, s így jobb emberré válik, mások pedig rosszakat, amivel maguknak és másoknak is fájdalmat és nyomorúságot okoznak. Bármelyik esetről legyen is szó, csak reménykedem, hogy a regényem megvilágító erejű lesz az olvasóimnak, és felismerik benne azokat a problémákat, amelyekkel nekik is meg kell küzdeniük az életben. Nem gondolnám, hogy ez queer aktivizmus. De lehet, hogy az.

1749: Hogyan viszonyult a Ming-kori kínai és mongol társadalom a nőkhöz és a nem-heteroszexuális emberekhez? Utóbbiak hogyan gondolkodtak magukról?

SPC: A könyveimben nem akartam a történelmi Kína (vagy Mongólia) queerséghez való viszonyát pontosan ábrázolni. Ez természetesen egy nagyon összetett téma és folyamatosan változik. A Radiant Emperor-könyvek az én személyes queer élményeimen alapulnak, aki egy nyugati kultúrához tartozó ország kínai diaszpórájában nőttem fel. A célom az volt, hogy hőseimet ma is aktuális kihívásokkal szembesítsem. Így ahelyett, hogy azt írtam volna meg, milyen lehetett mondjuk eunuchként élni a 14. században, azt igyekeztem bemutatni, milyen érzés transzgendernek lenni egy olyan világban – függetlenül attól, hogy ez a középkori vagy mai Kína –, amely vonakodik elfogadni valakit úgy, ahogy ő látni szeretné magát.

1749: Eddig a „széria” első kötete érhető el magyar nyelven. A másodikban, melynek angol címe He Who Drowned The World folytatod a történetet. Ennek fordítása 2024 tavaszán jelenik meg magyarul. Duológiaként hivatkoztunk rá, de nem gondolod, hogy akár több kötet is benne van a sztoriban?

SPC: A sorozat két részből áll, így a második kötettel le is zárul a történet. Sok időt töltöttem ezekkel karakterekkel, de ideje búcsút intenem nekik, hogy más projektekkel is foglalkozzak.

Névjegy
Shelley Parker-Chan

British Fantasy-díjas ausztrál író. Legutóbbi kötete magyarul: A nappá vált lány (Agave, 2023)

A cikk szerzőjéről
Makai Máté (1986)

Író, újságíró, rockzenész. Legutóbbi kötete: Az ​Atlantis felemelkedése (Kalligram, 2022)

Kapcsolódó
Kínai utánzatok (Shelley Parker-Chan: A nappá vált lány)
Makai Máté (1986) | 2023.06.29.
Újraírni a múltat (Shelley Parker-Chan: A sötétségbe fojtott világ)
Makai Máté (1986) | 2024.07.25.