2024. január 12-én van Murakami Haruki hetvenötödik születésnapja. A Murakami-jelenség vagy Murakami-univerzum a témák szinte elbátortalanító gazdagságát kínálja egy születésnapi esszé témájaként. Ezek közül egy olyan témára esett a választásom, mely a magyar olvasóknak is ismerős, hiszen közismert, hogy Murakami műfordító is, amellett, hogy író, és tudjuk, hogy az általa fordított amerikai irodalom jelentős hatással volt az írásaira, néhány japán kutató szerint egyenesen a (japán) nyelvhasználatára és stílusára is, de a hetvenötödik születésnap kapcsán mégis fontosnak látom visszatérni ide.

Röviden arról van szó, hogy érdemes rögzítenünk: az író Murakami mellett egy jelentős, az amerikai irodalom Japánban történő bemutatásához tevékenyen hozzájáruló műfordító Murakamival is számolnunk kell. Ez Japánban széles körben ismert és kutatott tény, Murakami művei mellett a fordításait és az amerikai próza rá gyakorolt hatását is elemzik, maga Murakami pedig szívesen említi a számára kedves amerikai szerzőket és műveket, de Miről beszélek, amikor futásról beszélek? című memoárjának címét is Raymond Carver egyik novelláskötetének címe ihlette. Pályafutása korai szakaszától fogva publikál műfordításokat, debütáló alkotása, a Hallgasd a szél dalát 1979-es megjelenése után nem sokkal, 1981-ben első fordításkötete is megjelenik, ez F. Scott Fitzgerald My lost city című novellájáról kapja címét.[1]

A nagyközönségnek szóló BRUTUS magazin online is olvasható cikkében[2] Karasima David műfordító, író, a tokiói Vaszeda Egyetem oktatója, a Kiket olvasunk, amikor Haruki Murakamit olvasunk című interjúkötet[3] összeállítója, valamint Ono Maszacugu Akutagava-díjas író, a francia nyelvű irodalom japán fordítója, szintén a Vaszeda Egyetem oktatója beszélgetnek a műfordító Murakami Harukiról. 2023-ban, a beszélgetés megjelenésésnek idején Murakami 90-nél is több fordításkötetet jegyez. Leggyakrabban Raymond Chandler, Raymond Carver, J.D. Salinger, F. Scott Fitzgerald munkáit fordítja, de Karasima David hozzáteszi, hogy Murakami az általa szerkesztett fordításkötetekben Japánban kevéssé ismert szerzők, köztük női szerzők munkáit is szerepelteti. Néhány kivételtől eltekintve amerikai szerzőket fordít, az 1970-es években és utána íródott műveket. Mint Karasima mondja, Murakami biztos kézzel választ, akkor is, amikor a fent említett szerzők mellett Tim O’Brien, Grace Paley, John Cheever angol nyelvterületen ismert és antológiákba gyakran beválogatott novelláit is lefordítja. Néhány szerzőnél a teljességre törekszik, Raymond Carver és Grace Paley szinte összes művét lefordította japánra. Ono hozzáteszi, hogy Murakami a lényegében már klasszikusnak számító amerikai szerzők mellett a kortársakat is figyelemmel kísérte, így aztán aki végigolvassa az általa japánra fordított amerikai műveket, az lényegében egy „ajánlott olvasmányok az amerikai irodalomból” listát olvas végig.

Karasima és Ono is nagyra értékelik, hogy Murakami fordítói utószóval is ellátja a fordításköteteteit, ezt teljes körű fordítói tudatossága jelének látják, és olvasásra ajánlják ezeket az utószókat, úgy is, mint önálló Murakami-szövegeket.

A beszélgetés második részében Carson McCullers, John Cheever, Raymond Carver, Scott Fitzgerald, Alice Munro, Tobias Wolff Murakami által japánra fordított műveiből hozott részleteket mutatnak be, kiemelve, hogy Murakami fordításai a forrásnyelvi szöveg tiszteletben tartásával gördülékeny, olvasmányos célnyelvi szöveg létrehozására törekednek.

Japánban a rajongók számára közismert tény, hogy Murakami számos fordítását Sibata Motojuki, a Tokiói Egyetem professor emeritusa, az amerikai irodalom kutatója, egyben fordítója vetette egybe az eredetivel. Sibata 1986-tól, John Irving egyik regényének kiadása óta ellenőrizte Murakami fordításait, onnantól pedig több könyvben és előadáson gondolkodtak közösen a fordításról.

Sibata azon a könyvbemutatón is megjelent, melyet 2017-ben tartottak egy tokiói könyvesboltban annak alkalmából[4], hogy megjelent Murakami Haruki fordításainak (szinte) teljes kiadása.[5]

A bemutatón részt vett és előadást tartott maga Murakami is, a kötet összeállításának kapcsán meglepetéssel nyugtázta, milyen sokat fordított (akkor) harmincöt éves műfordítói munkássága alatt. Ugyanitt hobbijának nevezte a műfordítást, melyhez mindig visszatalált, ha volt rá ideje, vagy ha nem volt kedve írni. Egybehangzóan azzal, ahogyan a BRUTUS-ban megjelent beszélgetés résztvevői látták, Murakami azt mondta, hogy műfordítás során olvasmányos japán szöveget igyekszik létrehozni, az eredeti hangjának (tone) megváltoztatása nélkül. Ugyanitt hozzátette, hogy a fordítás az írásban is segítette, hiszen a műfordítás a legszorosabb olvasás, és a szöveg betűnkénti (írásjegyenkénti), alapos követése fontos tapasztalat egy író számára. Murakami ugyancsak itt mondta: „Rengeteg mű van, amit még lefordítanék. Kérdés, hogy időm mennyi van.”

Az esszé elején már leírt következtetés mellett, miszerint az író Murakami mellett a műfordító Murakami tevékenysége is jelentős, egy másik következtetés is adódik, különösen fordítástudománnyal és japanológiával foglalkozók számára. Murakami saját fordításaihoz csatolt jegyzetei ugyanis felhasználhatók a fordítói és műfordítói munkát, a fordító fejében zajló folyamatokat is feltárni kívánó fordítástudományi kutatásokban. Illeszkednek továbbá abba az érdeklődésbe, melynek meglétéről és jelentőségéről például A műfordítás ma,[6] A műfordítás elveiről. Magyar fordításelméleti szöveggyűjtemény,[7]Japánban pedig a Nihon no honjakuron ’Japán fordításelmélet’,[8] kötetei tanúskodnak. Ezekben a kötetekben a műfordításelméleti gondolkodás történetét bemutató tanulmányok olvashatók, melyek írók, fordítók és irodalmárok tollából születtek – a jövő egy hasonló válogatásában talán Murakami műfordításról vallott nézetei is helyet kapnak majd.

*

Jegyzetek:

[1] https://www.shinchosha.co.jp/harukimurakami/author.html

[2] https://brutus.jp/translate_harukimurakami/?heading=1

[3] Eredeti cím: Haruki Murakami o jondeiru toki ni varevare ga jondeiru monotacsi. Miszuzu Sobó, 2018.

[4] Beszámoló a könyvbemutatóról: https://www.nikkei.com/article/DGXLASFG27H5Z_X20C17A4000001/

[5] Eredeti cím: Murakami Haruki honjaku (hotondo) zensigoto, Translation Works of Haruki Murakami. Csúó Kóron Sinsa, 2017.

[6] Szerk.: Bart István, Rákos Sándor. Gondolat, 1981.

[7] Szerk.: Józan Ildikó. Balassi Kiadó, 2008.

[8] Szerk.: Janabu Akira, Naganuma Mikako, Mizuno Akira. Hószei Daigaku Suppankai, 2010.