Könyvpiaci körkép vírus idején
Könyvpiaci körkép vírus idején

A koronavírus március óta alaposan felforgatta a könyvpiac helyzetét. A kiadók a járvány miatt takarékosságból kénytelenek egyes megjelenéseket elhalasztani, másokat pedig csak e-bookban kiadni. Jó hír viszont, hogy jó néhány világirodalmi kiadvány a járvány ellenére is megjelenik. Az 1749.hu összegyűjtötte, melyek ezek.

A koronavírus márciusi megjelenésével a magyar könyvkiadók bizonytalan helyzetbe kerültek, hiszen számos kötet megjelenéséről le kellett mondaniuk. A járvány idején azonban más-más stratégiát követnek.

Az Európa Könyvkiadó például minden kötetet megjelentet, melyet a Könyvfesztiválra szeretett volna. A műfaji kínálat igen széles, de ez nem meglepő: az Európánál a szépirodalmi megjelenések mellett hagyományosan erős a zsánerirodalmi vonal is. A választékban így egyaránt szerepel krimi (Jorge Zepeda Patterson: A fekete trikó, Michelle McNamara: Eltűnök a sötétben), fantasy (Fonda Lee: Jáde város, Carlos Ruiz Zafón: A köd hercege), egy szürreális Stephen King-mese (Emelkedés) és (főként ázsiai) szépirodalom is. Utóbbi szegmensben kifejezetten érdekesnek tűnik a vietnami Ngoc Thuan Nguyen Csukott szemmel nyiss ablakot című regénye Háy János fordításában, a nálunk inkább költőként ismert, vietnami–amerikai Ocean Vuong a Röpke pillanat csak föld ragyogásunk című regénye, illetve az indiai Amitav Ghosh A puskakereskedő legendája című kötete, már a koronavírus alakította világra reflektál ugyanakkor Paolo Giordano karanténnaplója, a Járvány idején.

Az Európával ellentétben a Helikon inkább kivár: M. Nagy Miklós, a kiadó főszerkesztője elmondta, hogy bár a válság előtt még éppen megjelent Jeanine Cummins Amerika földje és Marc-Uwe Kling QualityLand című regénye, a többi világirodalmi kiadvány júniusra tolódik. A nyár szenzációja náluk Salman Rushdie legújabb regénye, a Quichotte lesz, az HBO minisorozatától aligha függetlenül újra elérhető lesz Philip Roth Összeesküvés Amerika ellen című disztópiája (s ha már sorozatok: a Libri már ki is adta Deborah Feldman Unortodoxát), de a Helikon Zsebkönyvek-sorozat is bővül, ezúttal H. P. Lovecraft rémtörténeteinek újabb válogatásával és Sigmund Freud A halálösztön és az életösztönök című írásával.

A Helikonhoz hasonlóan a 21. Század Kiadó vezetője, Bárdos András is azt nyilatkozta, hogy több irodalmi mű megjelentetését elhalasztják, egyeseket tavaszról őszre, másokat őszről tavaszra. Így több Updike- és Auster-könyv késik, valamint csak jövőre jelenik meg az eddig Magyarországon kiadatlan Letting go című Philip Roth-nagyregény is. „De semmi sem biztos, ha holnap megtalálják a vírus ellenszerét, minden visszarendeződhet” – mondja Bárdos. Ami az újrakiadásokat illeti, a 21. Század Kiadó három, a magyar üzletekből évek óta hiányzó Hemingway-művet (Az öreg halász és a tenger, Akiért a harang szól, Búcsú a fegyverektől). jelentet meg, valamint bővül a nagysikerű KULT sorozat is: Taffy Brodesser-Akner amerikai újságíró Fleishman bajban van című regénye mellett különösen érdekesnek tűnik a költőnek és esszéistának egyként kitűnő Ben Lerner The Topeka schooljának várható megjelenése – aki tesztelni szeretné Lerner képességeit, egyelőre a Forrás folyóirat tavalyi nyári duplaszámát lapozgathatja.

A nagy kiadóknál megfigyelhető, hogy jobbára a nagyvadak maradtak a páston: a Magvető mindeddig Gabriel García Márquez Az évszázad botránya című újságcikk-gyűjteményét (hamarosan olvasható lesz róla oldalunkon Báder Petra kritikája), Ljudmila Ulickaja A lélek testéről című elbeszéléskötetét és Karl Ove Knausgård Harcom-sorozatának ötödik, Álmok című darabját adta ki a tavaly őszről halasztott Sebastian Barry-regény (Végtelen napok) mellett, a Jelenkor pedig Az ehető nő című debütkötettel folytatta Atwood-sorozatát, mellette pedig az angol Max Porter Ted Hughes-allúziókkal teli bemutatkozó regényét adta ki (A bánat egy tollas állat).

A közepes méretű kiadók közül a Scolar marad leginkább mozgásban: Per Petterson Férfiak az én helyzetemben és Simon Stranger Fény és sötétség lexikona című regénye mellett ifjúsági thillerek és gyerekkönyvek színesítik a palettát. (S ha már gyerekkönyv: a Csimota Kiadó Cécile Alix A medve és a hold, Séverine Vidal Hogyan nőtt nagyra az égbolt?, Afonso Cruz Időtlen napló, Lauren Child Clarice Bean, ne nézz oda!, Davide Calí: A medve és a kardja és Magdalena Zarębska A Wawel sárkánya című köteteivel jelentkezik). A Kalligram nagy dobása A Nibelung-ének kiadása volt Márton László új fordításában, míg a Gondolat a holland Martin Michael Driessen Folyók című novelláskötetével, Sunjeev Sahota A földönfutók éve és Sjón CoDex 1962 regényeivel érkezik (utóbbi kettő e-könyvben is elérhető).

A Noran Libro megint más utat választva több könyvét is e-bookban és kis példányszámban, print on demand-megoldással (vagyis igény szerinti nyomtatásban) jelenteti meg, így például a Nobel-díjas kínai író, Mo Yan Élni és halni végkimerülésig regényét (olvasóink múlt héten már olvashattak is belőle egy részletet Kiss Marcell fordításában és esszéjével), vagy Claudio Lomnitz A mi Amerikánk családtörténetét. A tervek szerint a könyvesboltok újranyitása után nyomtatott könyvként is kiadják az említett köteteket.

Hozzájuk képest más stratégiát követ a Typotex, mely harminchét korábbi kiadványát ingyen elérhetővé tette az interkonyv.hu oldalon, melyeket az érdeklődők nemcsak pár hétig, hanem a karantén teljes időszaka alatt olvashatnak. A kiadó emellett egyelőre egy szépirodalmi kötettel jelentkezik, Goran Vojnović Jugoszlávia, édes hazám című regényével, ha pedig a helyzet nem fordul rosszabbra, májusban jön az iraki származású holland Rodaan Al Galidi könyve, az eredetileg az autizmus világnapjára tervezett Az autista és a postagalamb.

Van ugyanakkor, ahol teljesen leálltak: a zsánerkönyvkiadás zászlóshajója, az Agave a járvány miatt határozatlan ideig minden megjelenését eltolta, csak Neil Gaiman rajongói nem maradnak könyv nélkül: érkezik az Óceán az út végén, A temető könyve és az Anansi fiúk, melyeket a rajongók limitált díszdobozban is megrendelhetnek.

 Az 1749 szerkesztői ezeket a könyveket várják leginkább:

1)            Mo Yan: Élni és halni végkimerülésig (Noran Libro, Kiss Marcell fordítása)

2)           A Nibelung-ének (Kalligram, Márton László fordítása)

3)           Ocean Vuong: Röpke pillanat csak földi ragyogásunk (Európa, Varga Zsuzsanna fordítása)

               és 

               Ben Lerner: The Topeka School (21. Század, Pék Zoltán fordítása)

5)           Salman Rushdie: Quichotte (Helikon, Greskovits Endre fordítása)

6)           Deborah Feldman: Unorthodox (Libri, Getto Katalin fordítása)

7)           Goran Vojnović: Jugoszlávia, édes hazám (Typotex, Rajsli Emese fordítása)

8)           Ngoc Thuan Nguyen: Csukott szemmel nyiss ablakot (Európa, Háy János fordítása)

              és

              H. P. Lovecraft:  Árnyék Innsmouth fölött (Helikon, Kornya Zsolt fordítása)

10)         Karl Ove Knausgård: Harcom 5. (Álmok) (Magvető, Patat Bence fordítása)

 

 

 

A cikk szerzőjéről
P. Szabó Dénes (1985)

Kulturális újságíró, író, az ELTE Szociológia Doktori Iskola doktorjelöltje. Képzőművészeti, irodalmi témájú cikkei, valamint novellái több folyóiratban is megjelentek, legutóbb a 48 Másképp című antológiában.