A világirodalom leghíresebb repülőpilótája és egy flamenco-gitárosból lett literátor, a gyermekkönyvek Szent Grálja meg a spanyol irodalom egyik áhított díja, New York és Extremadura heti hírrovatunkban.
Ha netalán azt hinnénk, hogy a Booker és a Goncourt odaítélése után már lecseng az irodalmi díjak szezonja, hát nagyon tévednénk, hiszen most még majd’ minden hétre jut legalább egy rangos dekórum az irodalom jelenkori jelesei számára: hol egy frissen megjelent alkotás, hol az eddigi életmű elismeréseképpen. A múlt hétfőn éppenséggel az a díj került átadásra, amellyel a spanyol kulturális (és sport)minisztérium ismeri el 1984 óta az ibér irodalom egy-egy jelentékeny kurrens művelőjét. Nos, a 40 ezer eurós pénzösszeggel is együtt járó Premio Nacional de las Letras Españolas ez évi nyertese Luis Landero, aki a díjat odaítélő testület laudációja szerint a cervantesi hagyomány méltó képviselője, egyszersmind rendkívüli, a humort, az iróniát és a fantáziát imponálóan vegyítő elbeszélő. S ezt az értékelést indokolt helytállónak elfogadnunk, már csak azért is, mivel Landero munkássága alkalmasint ismeretlen a magyar olvasóközönség számára. Kötete legalábbis ez idáig még nem jelent meg magyarul e szerzőnek, és az elérhető adatbázisok tanúsága szerint eleddig a nevét sem igen emlegettük írásban az elmúlt 33 év során.
Merthogy a „szélső terület”, vagyis az autonóm Extremadura szülötte és büszkesége, jóllehet immár a 74. életévében jár, mégis csupán ennyi ideje van aktívan jelen a spanyol nyelvű szépirodalom világában. Luis Landero ugyanis, aki egykoron flamenco-gitárosként kereste a kenyerét, hogy aztán a Yale egyetemet padjait is koptatva irodalomprofesszor váljon belőle, már elmúlt negyven, amikor első regénye, a Juegos de la edad tardía 1989-ben megjelent. Ez a rögtön díjjakkal elismert pályaindító alkotás, amely Gabriel García Márquez, Kafka és Pessoa hatását is nyíltan felvállalja, a legnyilvánvalóbban a fentebb már említett cervantesi tradícióhoz kapcsolódik, méghozzá főhősként, Gregorio/Faroni figurájában egyfajta sajátos, (poszt)modern Don Quijote-alakot megteremtve. Landero 1989-es indulása óta még tíz újabb regényt bocsájtott a közönség elé, s megírta az önéletrajzát is, mely utóbbiért alighanem ugyancsak megérné fejleszteni a spanyoltudásunkat.
*
Amíg a kiváló spanyol író jövő tavasszal a 75. születésnapját ünnepelheti majd, addig sokunk gyermekkorának legkedvesebb könyve-és-mesealakja meg örök kedvence, A kis herceg éppen 80 lesz esztendős lesz ugyanekkor. Antoine de Saint-Exupéry remekművén nem fog az idő, s épp ezért nagy ünneplésre számíthatunk: olyanra, amelynek nem kell érvelnie a regény jelentősége mellett – vagy pláne az újrafelfedezése érdekében, s egyúttal olyanra, amely nem fog beleférni egyetlen szűk esztendőbe. Aminthogy ez utóbbi tényt már most messzemenően igazoltnak tekinthetjük, hiszen Párizsban a Musée des Arts Décoratifs időszakos kiállítása február és június között kínált reprezentatív találkozási lehetőséget a kis herceggel, a rókával és mind a többiekkel. New Yorkban pedig már most ősszel szembeötlő módon megkezdődött az a megemlékezés-sorozat, amelynek középpontjában – Az üvegcipő fordulatát idecsenve – az ideál pilóta életútjának és A kis herceg keletkezéstörténetének helyi vonatkozásait találjuk.
Ezek ugyanis felettébb számosak, elvégre a mű nagyobbára New Yorkban született, 1943 áprilisában az itteni Reynal & Hitchcock kiadónál jelent meg, s a kézirat büszke birtokosa mindmáig a manhattani The Morgan Library & Museum. E magángyűjtemény októbertől egészen jövő februárig látogatható tárlatán most épp ez a kincs került a főhelyre, ám a The Little Prince: Taking Flight elnevezésű kiállítás a kézirat – és az éppily meghatározó jelentőségű vízfestmények és rajzok – mellett megidézi a mű megszületésének közegét, miliőjét is.
Mindemellett a francia kultúrdiplomácia is intenzív Saint-Exupéry-műszakot tart New Yorkban mostanság. Így októberben sor került itt az író nagysikerű biográfiáját 1994-ben közrebocsájtó Stacy Schiff régóta esedékes ünnepélyes beiktatására az Ordre des Arts et des Lettres virtuális közösségébe. A manhattani Upper East Side-on pedig már nagyban készülnek annak a Jean-Marc de Pas által megalkotandó Kis herceg-szobornak az évfordulós fölállítására, amelynek a terveit ugyancsak a múlt hónapban mutatta be az amerikai francia nagykövetség saját Facebook-követőinek és a sajtó képviselőinek.
