Emily Dickinson két verse

Van egy bizonyos Ferde fény

Van egy bizonyos Ferde fény,
Téli Alkonyon –
Mely Orgonamuzsika
Súlyaként lenyom –

Menny Sebe, az adja ránk –
Nem lelünk heget,
De belül a változás –
Hol Értelmét leled –

Tanára nincs – Sehol –
Mélabús pecsét –
Az Egekből küldve ránk
Nagy ítéletét –

Ha érkezik, fülel a Táj –
Az Árny se lélegez –
Ha megy, tekinteted, Halál,
Távolsága ez –

A Méh

Mint bársony szekérkaravánt,
A méhet hallgatom:
Virágot jár át zöreje,
Egy hamvas várfalon

Dúl ostrom, míg édes roham
Huszárságot emészt,
Majd ő, a győztes, tovalejt
S hoz más virágra vészt.

Sisakja színarany,
Lába fátyolpatás,
Ónix mellvértezetén
Krizopráz berakás. 

Az ő munkája dal,
Henyélése zene;
A méh élményére igyunk,
Mi dél és lóhere!

*

A versek eredeti címe: There's a certain Slant of light; The Bee